Azt mondom, olvasni jó...

Nagy szenvedélyem az olvasás, olvasok éjjel és nappal, ébren és álmomban, a kádban és az ágyban, lányomnak és lányommal a kezemben, ha boldog vagyok, ha szomorú. Kedvenc helyem a könyvesbolt és a könyvtár, az a tér és idő, amiről épp olvasok...

By Lisa Lindale - Köszönöm! :-)

Az ÉV könyves blogja 2012 - VERSENY

Olvassatok velem továbbra is!

Bemutatkozás

„A könyvbarát megválogatja könyveit, a könyvbolond felhalmozza.”
(Nodier)

"Amikor van egy kis pénzem, könyveket vásárolok, és ha marad belőle, akkor költök ennivalóra és ruhára."
(Rotterdami Erasmus)

Szeretek olvasni, szeretném másoknak is bebizonyítani, hogy olvasni jó. Blogom a szubjektív véleményemet tükrözi, így lehet, hogy valami nekem szörnyen tetszett, de másnak nem fog, és lehet mindez fordítva is. Rengeteg könyvre - melyeket olvastam vagy amelyek a könyvtáramat gazdagítják - még nem került sor...
Előfordulhat néha, hogy hosszabb időre eltűnök, de igyekszem mindig visszatérni!
Köszönöm, hogy olvastok!



""""""

Statisztika

2011. július 12. óta

blogspot statistics

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

az oldalletöltések száma:

48611

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

a látogatók száma:

37582

 

 

Hírlevél

Molyos kihívások

 

- Francia história
2014. december 31., 23:59

- Olvassuk Móricz Zsigmond Műveit.
2014. december 31., 23:59

- Éljen a magánkönyvtár!
2015. december 31., 23:59

- Boszorkányok, márpedig vannak! – És össze is gyűjtöttük őket.
2016. július 3., 14:03

- Támogassuk a Molyos írókat!
2016. december 31., 23:59

- Banned Books Week
2016. december 31., 23:59

- Ta-mia Sansa: Gender Krónikák
2016. december 31., 23:59

- Miaúúú, avagy olvassunk cicás könyveket =^.^=
2016. december 31., 23:59

- Random a Molyon
2014. december 4., 21:55

Amit a legutóbb mondtatok...
  • vajó sándor: Sajnos még nem tiudtam megszerezni, de érdekel
    (2017-04-15 12:27:13)
    Jean Sasson - Szerelem a terror árnyékában
  • Coffee (A másik világ): Néha még idejövök örömködni a díjamnak. :D (Mármint a blogodra sűrűn jövök, de ehhez a poszthoz is néha. :D)
    (2016-11-24 18:08:41)
    Díjat kaptam!
  • Félcsi: @csillag0413: Írtam a privát címemről a címedre. :-)))
    (2016-07-28 11:15:58)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Mindegyik üzenetemből az emailcímemet kitörli a rendszer. Megprópálom így: melissa83kukaccitromail.hu.
    (2016-07-28 10:16:15)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Pedig elküldtem.
    (2016-07-28 07:57:06)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Csillag, drága! Kérnék egy mailt a címeddel, és postázok. :-)
    (2016-07-26 19:32:47)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Jaj, de örülök
    (2016-07-26 17:15:19)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Szia Csillag!
    Megtaláltam a könyvet! :-)
    F

    (2016-07-21 14:11:51)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Szia Csillag! Köszi, hogy írtál. Most így fejből nem tudom, hogy meg van-e még, de otthon megnézem. Ha megvan, szívesen Neked adom ajándékba is. :-) Hamarosan írok. Szép napot Neked. F.
    (2016-07-07 09:57:07)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Szia!

    Érdekes kérdéssel kereslek!
    Egy régi "Eladó könyveim" írásodban írtad Sandra Gulland-Adieu Bounaparte! c. könyvet. Tudom, hogy nagyon régi íromyánod, s talán nincs is már meg. De ha mégis, szívesen megvenném Tőled. Az első két rész megvan de az utolsót nem bírom beszerezni.
    Várom válaszod!
    Üdv!
    csillag0413
    (2016-07-07 09:47:05)
    Értékelés módja nálam
Ezek jönnek hamarosan...


Sándor Anikó - Pillangó a vállamon
E.L. James - A sötét ötven árnyalata
Helena I. Fénytörés
Bauer Barbara - Légikisasszonyok
Sara Rattaro - Tökéletlen szerelem
Sylvia River - Reményhajsza III.
A.O.Esther - Megbocsátás

Várólistám 2015

Itt osztom meg Veletek, hogy melyek azok a kötetek, melyeket kiválasztottam abból a célból, hogy lekerülnek az olvasásra váró könyveim polcról.

Hamarosan töltöm fel a listát...

Kívánságlistám

- Sándor Anikó - Én igen nagy vétkem
- David Watkins · Meike Dalal
Kempingezés, túrázás
- Miranda Keneally- Kivédhetetlen szerelem
- Lisa Kleypass - Csábíts el pirkadatkor
- Sebők Aida - Pont mint te
- Kemese Fanni - A viharszívű Mya Mavis
- Kate Morton - Titkok őrzője
- Mary Kay Andrews - Az élet virágos oldala
- Lauren Oliver - Pánik
- J.R. Ward - A király
- Rachel Vincent - Alfa
- Monica Murphy - Három megszegett ígéret
- J.A. Redmerski - Ének a szentjánosbogarakról
- Jessica Sosensen - Callie, Kayden és a véletlen
- Nagy Réka - Ökoanyu

Index
Feedek
Megosztás
2015. március 29. vasárnap

Sándor Anikó - Én igen nagy bűnöm

Akik olvasták régebbi postjaimat, azok tudják, hogy van néhány kedvenc szerzőm, íróm, akiktől mindig mindent elolvasok, ha tehetem, meg is veszek. Ilyen nekem Sándor Anikó, akinek a legújabb könyvére már akkor vágytam, amikor csak hírből hallottam róla.


Ez a könyv az Én igen nagy bűnöm – 5 nap Mariazellben.  És hogy miért is szeretem? Anikó mindig olyasmiről ír, ami engem érdekel, ír a zarándoklatairól, az utazásairól és számomra ez nagyon szimpatikus. Ezért is rendeltem meg az új könyvét és alig vártam, hogy elolvashassam. Aztán meg nem volt rá időm, így húzódott a dolog napról napra, hétről hétre. Aztán a most elmúlt hétvégén végre a kezembe vettem, és egy ültő (vagy inkább fekvő) helyemben elolvastam. Ennek a gyors elolvasásnak több oka is volt, és az egyik legfőbb ok a betegség volt. Ugyanis mindhárman betegeskedtünk, és csak annyi időt töltöttünk az ágyon kívül, amennyit nagyon kellett. Így az időmbe belefért az olvasás. A másik oka a gyorsaságnak pedig az volt, hogy a könyv maga nem egy nagy vastagság legnagyobb sajnálatomra. Sőt…kifejezetten vékonynak éreztem, valahogy vastagabbra voltam felkészülve. Konkrétan 198 oldalról beszélünk, s a tördelés ha más lenne, lehet, hogy az egész könyv nem lenne több mint 120 oldal. Ebben nem vagyok profi, úgyhogy nem igazán tudom megítélni ennél jobban. Oké, rövid volt, de azért ez nem von le annyit az értékéből. Sőt gondolom vannak olyan olvasók, akik értékelik a rövidséget. Na én nem az a fajta könyvmoly vagyok…Mindegy. Remélem a következő könyv azért több lesz, hosszabb lesz.

Én egyébként arra voltam rákészülve ennél a kötetnél, hogy szerzőnk ismét elment egyet zarándokolni, és a tapasztalatairól, élményeiről írt. Hát nem…pedig az öt napba belefért volna. Ezt onnan tudom, hogy még nem voltam 17 éves, amikor Kőszeg mellől elindultunk egy csoporttal zarándokolni Mariazellbe. Négy napig tartott az út és nagyon élveztem.  (Zárójelben jegyzem meg, hogy az úton megismerkedtem egy fiúval…:-) Fiatalság, bolondság! ) Azt hittem, hogy a könyvet olvasva ismét előjönnek bennem a rég eltemetett emlékek, újból végigjárom az utat a könyv lapjai segítségével.

Sajnos nem így történt. Ugyanis Sándor Anikó jelenleg coach-ként, amolyan életvezetési tanácsadóként tevékenykedik, és egy szép napon meghívást kap Mariazellbe egy hotelba, hogy ott életükben eltévedt nőknek segítsen kilábalni a bajból.  Tulajdonképpen erről az öt nőről szól a történet.  Különféle sorsuk van, valamelyiknek az élethelyzete komolyabbnak tűnik, valamelyikünknek nem annyira értem a problémáját. De mindegyiküket megismerjük kicsit közelebbről, és nem árulok el titkot azzal, ha azt mondom, hogy az élet mindegyikük segítségére siet így vagy úgy. A problémák nagyjából megoldódnak, az arcok kisimulnak, a könyvnek pedig vége szakad.

Kedvenc szereplőm egyébként Mária, a szolnoki, erősen hívő óvónő, akinek Down-szindrómás a kisfia. Tudom, hogy külső szemlélőként könnyen állást foglal az ember, de Mária esetében sokszor felkiáltottam magamban, hogy „Mi a fenét csinál már megint?” Az ő története mozgatott meg bennem leginkább valamit.

Ha minden olvasónak csak egy kedvenc szereplője van a könyv lapjairól, ha csak egy sorsán elgondolkozunk, akkor már érdemes volt Anikónak megírni ezt a könyvet, és érdemes volt elolvasni is.

A könyv adatai:

Kiadó: Jaffa Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 198 p

ISBN:  978-615-5492-43-3

Ár: 2940 forint

Borító: puhatáblás, ragasztott

Még így a bejegyzés végén nagy boldogan jelentem, hogy ebben a pillanatban megvan a magánkönyvtáramban Anikó minden könyve. Egy hiányzott még, a Magyar Camino – A magad útján, de nagy boldogságomra ezt a kötetet megkaptam a sógornőmtől és az öcsémtől karácsonyra. :-) Mindenkinek ilyen teljes gyűjteményt kívánok.

2015. március 29. vasárnap

Sylvia River - Reményhajsza 3.

Most már kezd kitavaszodni, és épp ideje, hogy a télen, az elmúlt hónapok alatt elolvasott rengeteg élményemet megosszam Veletek.

Vasárnap délután van, ilyenkor legszívesebben pihen az ember és olvas. Mi mást is lehet tenni ilyen félig tavaszias, félig mégis hűvös időben? Nem igaz? Esetleg ajánlhatnék is egy könyvet…meg is teszem.

Annyira szeretném, ha végre az olvasók nagy tömegben is felfedeznének még nem túl nagy publicitást kapott szerzőket. Manapság az emberek egyre kevesebbet olvasnak, inkább a járt utat járják, pedig néha jobb lenne, ha a járatlan úton haladnának. Ilyen járatlan út (na nem számomra, hanem sajnos sok-sok olvasni szerető ember számára) Sylvia River munkássága. Az írónő már nem elsőkönyves szerző, nagyon sokat tesz azért, hogy megismerjétek műveit. Találkozhattok Vele a Facebook-on, van saját blogja is, ahol a könyveiből olvashattok el részleteket.


Képzeljétek el, hogy az írónő már a harmadik kötetét adatta ki magánkiadásban, az Underground Kiadó gondozásában. Volt szerencsém olvasni az első két könyvet is, írtam is róluk. Itt az elsőről, itt pedig a másodikról. Már egy ideje megjelent a harmadik kötet, a Reményhajsza 3. Elolvastam, csak az írással késlekedtem. (Nem is tudom, a fejem felé kéne tenni talán egy bárdot, hogy összekapjam végre magamat…:-)) Szeretném néha egy szóval kifejezni azt, amit érzek az olvasás után, s annak kapcsán. Itt csak annyit mondhatok, ha egy szóról beszélünk, hogy IMÁDTAM.

Pontokba szedném, hogy mi mindent szerettem a könyvben a külsőségektől a belsőig. (Direkt nem belsőséget írtam, mert azt utálom. :-))

  1. Az első benyomás számomra mindig nagyon fontos. Sylvia könyvét ezért is szeretem, mert a már megszokott borítót láthatjuk, ugyanazt az illusztrációt, melyet az első és második köteten is. A borító Ifj. Piller István munkája és valahogy olyan vagány. Nem az a más köteteknél megszokott cukormázas borító…, mert valljuk be, azon könyveknél, ahol a történetben a szerelem és a kapcsolatok is nagy szerepet játszanak, ott mindig olyan egyen-borítót kapunk.
  2. Jelenleg a Reményhajsza 3. az egyik legkedvesebb könyvem, és ezt ebben a pillanatban a külsőségek miatt is mondom. Nagyon-nagyon szeretem a vaskos könyveket, és a Reményhajszával megkaptam a kellő vastagságot. :-) 658 oldalon keresztül olvashatunk. Ráadásul elég apró betűvel van szedve a könyv, úgyhogy tényleg szuper. Ha valaki lassan olvas, akár hetekig kitarthat neki az olvasmány. Nekem mondjuk nem tartott ki eddig…:-)
  3. Harmadik pont, amiért nagyon szeretem ezt a könyvet, az a belbecs. Az írónő nagyon jól ír, tele van ötlettel és fordulattal minden könyve. Mikor már azt hinnénk, hogy nem bonyolítható jobban a történet, Syilvia ennek ellenére csavar rajta egyet, és ez nem válik a sztori hátrányává. A harmadik részben ismét találkozhatunk a már megszeretett illetve megutált szereplőkkel, akiknek kalandos életútja sosem látott fordulatokban bővelkedik.

Történetünk főhőse a Bermuda Együttes frontembere John Kenderson és imádott neje Bonnie a vörös bombázó. A pár továbbra is halálosan szerelmes egymásba, amit nem is csodálok, mert ha John valós személy lenne, valószínűleg én is egy pillanat alatt belezúgnék. Zenész is, jóképű is, remek férj, fantasztikus apa és valószínűleg szeretőként sem utolsó. :-)  szóval ő a tökély, és ezt Bonnie értékeli is. Gyermeket szeretnének, de sajnos a kisbabához nem olyan egyenes az út, pedig igencsak megdolgoznak érte.

Visszatérnek a történetben Bonnie családtagjai is, Kristie a testvér például, aki Richie-nek a zenekar másik tagjának a felesége. Az ő sorsuk nem alakul túl jól, hiszen kapcsolatuk komoly válságba kerül, s a mindennapjaik nagyban megváltoznak, mikor Kristie írónővé avanzsál. Felbukkan Heather is, Bonnie unokahúga, és az ő élete sem lesz fenékig tejfel. Látjátok, alig soroltam fel egy-két szereplőt, és máris úgy érzem, hogy ha a továbbiakban is felsorolást folytatnék, akkor nagyon hamar elárulnék mindent, ami a könyvet azzá teszi, ami. Egy nagyon klasszul megkomponált művé.

Szóval: kedvenceim visszatértek a „zöld könyvbe” is. Nyugisnak látszik az eljövendő idő, de nagyon hamar kiderül, hogy nem olyan egyszerű a nyugalom, hiszen van olyan „úriember”, nem is egy, aki bosszút forral. Szinte hihetetlen, hogy a pár életébe mindig belepiszkál valaki vagy valami. A kedvenc részem például az, mikor Bonnie hullát talál és ezzel majdnem egy időben a testvére, Kristie is majdnem hasonló helyzetbe kerül. Csak az ő „hullája” még igencsak életben van. Beszélgetnek és bumm…A beszélgető ex-szexpartnert lelövi egy bérgyilkos. Természetesen egyik lány sem hagyhatja el a várost. Pedig Bonnie már azért ennyi sok viszontagság után szívesen lenne végre Johnnal, Kristie pedig turnézik az új regényével, így nem annyira tesz jót a kényszerű egy helyben lét.

Mexikóban is zajlanak az események. Ott Juanita, az elhunyt drogbáró leánykája készül férjhez menni, de a férj nem az lesz, akivel eljegyzi magát nagy hirtelen. De amilyen hirtelen az eljegyzés, olyan hirtelen természetű a lány is, hiszen nagyon könnyen változik a véleménye a férfiakról és a mexikói hagyományok ellenére elég nagyétkű ezen a téren. Ráadásul ott van még Florencia is, a barátnője, akivel együtt is elszórakoztatják a latin macho Rico Cruzt…annak ellenére, hogy tudjuk, Juanita menyasszony, sőt gyermeket vár.

Egyszóval a cselekmények szála sorra összegubancolódik, csak győzzük kibogozni. A történet tele van szerelemmel, szex-szel, bérgyilkolással, egyesek nem azok, akinek gondoljuk őket. Bonnie és John már igazán megérdemelnék a felhőtlen boldogságot, de eddig ha jól belegondolunk nem sok ilyen perc adatott meg nekik. Na majd a negyedik részben. Gondolom én. Mert bizony jön ám a következő, s feltételezhetően hasonló élményben lesz részünk mint most, a harmadik rész olvasása közben, azaz egy hosszabb távú kikapcsolódásban és egy nagyon dinamikus, pörgős történetben.

A könyv adatai:

Kiadó: magánkiadás – Underground Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 658 p

Borító: puhatáblás, ragasztott

ISBN: 978-963-12-1125-2

Ár: 3600 forint

Ajánló: 16 év felett mindenkinek

2015. február 6. péntek

Beszélgetések az önellátásról 2.

Beköszöntött már a február is...el sem hiszem, hogy telik az idő. Még be sem indult a szezonom, ami alatt a (számomra) biokertemben művelem a földet. Akkor aztán kevés időm lesz, de úgy tűnik, a kert nélkül is el vagyok havazva folyamatosan. :-) Kivettem a héten, keddtől négy napot szabadság címszó alatt, mert bár még csak most kezdődött az év, én ennek ellenére baromi fáradt vagyok. Jó elgondolás volt, csak épp a szabim azzal kezdődött, hogy felhívtak az óvónénik az oviból, hogy bár ők óvnák az én kicsinyemet, de ez a gyermek bizony belázasodott, így szíveskedjek érte jönni. Hát érte mentem, majdnem három órát ültünk a doktornéninél. Az ítélet az lett, hogy jövő kedden menjünk vissza, torokgyuszi...:-( Mit mondjak nem örültem. Estére én is lebetegedtem, úgyhogy azóta csak vonszolom magam. Ennek ellenére dolgozom, mert jönnek a telefonok, és így folyamatosan benne vagyok a mókuskerékben, és a fő projektemen nem tudtam dolgozni. Ez a projekt a családfa kutatásom. Szóval jó ideje csinálom, de elértem néhány áttörést mostanában, és ez lendületet adott. Na a betegség miatt a lendület elfogyott. :-( Mindenesetre most azért jöttem, hogy a közelgő (remélem) tavasz kapcsán ajánljak Nektek egy kötetet, amit én nagyon nagyon szeretek.


Kezdjük is talán azzal, hogy kevés ember van az országban, aki nem hallott még a Magyaroszági Krisna Tudatú Hívőkről. Sokan kedvelik őket, sokan nem, de azt nem tudom mennyien tudják, hogy nekik Somogyvámoson Krisna-völgyben nagyon komoly gazdaságuk van, melyet a farmereknek, az otthon kertészkedőknek, és mindenki másnak érdemes megnézni. Nem utolsó sorban gyönyörű a templomuk is, a múlt nyáron imádtam ott sétálgatni. (Mielőtt még megkérdeznétek, nem, nem vagyok hívő...csak nyitott mindenféle vallás felé.)

Na szóval Somogyvámos falu mellett van ez a csodás hely, és itt van az Öko-völgy Alapítvány is, melynek gondozásában már a második része jelent meg még karácsony előtt a Beszélgetések az önellátásról könyvnek.  Annak idején, mikor rábukkantam a könyvre, azonnal megvettem, kiolvastam, azóta is forgatva folyamatosan. Már abbban a kiadványban utalás volt arra, hogy a szerkesztő Kun András készenlétben áll a következő kötettel. Hát alig vártam, s mikor a hírlevélben tudomást szereztem a megjelenésről, azonnal megrendeltem az én példányomat, majd mikor megérkezett,  mindent félredobva olvasni kezdtem. Nem csalódtam benne. A könyv maga még hosszabb lett mint az előző kötet, és hasonlóan dialógusokból áll különböző témakörökben.

Az alábbi témák várnak olvasásra a könyvben:

- A városról és a faluról

- A terület kiválasztása, a tervezés és a térrendezés alapelvei

- A vegetáriánus táplálkozásról

- Egészségmegőrzés, egészséges életmód

- Gyógyítás természetes anyagokkal

- Tisztítószerek és natúr kozmetikumok készítése

- Méhészkedés

- Tejfeldolgozás, sajtkészítés

- Ökrök betanítása és ökrös munka

- Hajlék kialakítása

- Kemence építése, kenyérsütés

- Energiaellátás és energiagazdálkodás

- Botanikus kert Krisna-völgyben

- Családi gazdaság Visnyeszéplakon

- Fenntartható gazdálkodás és természetvédelem

Ennyi...rengeteg nélkülözhetetlen információ, de még ennél is többet el tudnék viselni...szóval kedves Kun András, én személy szerint várom a következő könyvet, és remélem, hogy 357 oldalnál vastagabb lesz. :-)

Ez az a könyvsorozat, amelynek minden gazdálkodónak, minden olyan emberkének a polcán kellene, hogy legyen, akit érdekel az önellátás, önfenntartás, az ökológiai gazdálkodás.  Persze, aki vegyszerekkel gazdálkodik nagyüzemben, azokat valószínűleg nem igazán érdekli a téma, de nekik is hasznos lehet.

Olvassátok el, mert tényleg nagyon jó, és higyjétek el, senki nem akar Benneteket megtéríteni. Csak ők, a Krisna Tudatú Hívők rátértek egy útra, és amit csinálnak az nagyon jól megy nekik.

A kötet adatai:

Szerkesztette: Kun András

Kiadás helye: Somogyvámos

Kiadás ideje: 2014

Kiadó: Öko-völgy Alapítvány

Oldalszám: 357 p

Borító: puhatáblás, ragasztott

ISBN: 978-963-89636-5-9

ISSN: 2063-823X

Ára: 3600 forint február 15-ig. Ebben a postaköltség is benne van!!!

Ajánló: mindenkinek és bárkinek :-)

Néhány infó a megrendelésről, és ami nagyon fontos, az árról:

"Árak a darabszámtól függően:
1 db: 3600 Ft
2 db: 7000 Ft (200 Ft kedvezmény)
3 db: 10 300 Ft (500 Ft kedvezmény)
Háromnál nagyobb darabszám esetén kérje kedvezményes árajánlatunkat!

A kiadótól való megrendelés módja:
Küldje el megrendelését e-mailben a kun.andras@okovolgy.hu vagy az info@okovolgy.hu címre, melyben adja meg az alábbi adatokat:

- Név:

- E-mail cím:

- Postázási cím:

- Rendelt darabszám:"

2015. január 4. vasárnap

Old - post - 2014 februári olvasások

Na még egy kis takarítás után megmaradt régiség...egy old-post 2014. februárjából. Lista a havi olvasmányokról... Azért szép számban olvastam akkoriban.

Kérdés:

Érdemes ilyen postot készítenem a továbbiakban?

De most jöjjön maga a post:

Íme a februári listám...
Nem ígérem, hogy olyan hosszú lesz, mint a januári, de ez talán betudható a rövidebb hónapnak is. :-) Nézzétek el nekem. :-)

Sara Rattaro - Tiéd az életem


Aldi háziasszonyok nagykönyve

J.K. Rowling - Harry Potter és a bölcsek köve

J.K. Rowling - Harry Potter és a titkok kamrája

J.K. Rowling - Harry Potter és az azkabani fogoly

Oravecz Nóra - Összekötve

Sarwat Chadda - Az ördög csókja

Emily Giffin - Szerelem kölcsönbe

Cecelia Ahern - Életed regénye

Martin Pistorius - Néma üvöltés

Szalai Vivien - A leghíresebb Madame

Cat Clarke - Entangled - Összekuszálva

Szurovecz Kitti - Gyémántfiú

Szurovecz Kitti - Borostyánkönny

2014. december 31. szerda

Évzáró

Ugyebár a suliban, az oviban, mindenhol van évzáró, csak éppen nyár elején. Természetesen én is élek az évzárás lehetőségével, de már annyi mindenkinek olvastam a záró gondolatait a mai este folyamán, hogy kétlem, hogy az enyémet bárki is elolvassa majd. Mindenesetre azért én írok Nektek néhány sort.

Most, amikor ezt a pár mondatot elkezdtem írni, 23:06 perc van. Szilveszter - lassan - éjjele. Mielőtt megkérdeznétek, nem, mi nem mentünk bulizni...Mikor még ifjú voltam és bohó, minden szilveszterkor buliztam, sőt minden szombaton, néha pénteken is szórakoztam.  Mióta férjnél vagyok, ez nem igazán jellemző, sőt mióta a lányunk megvan, nem is voltunk sehol. Ez sajnálatos tény, de ez van. (Múltkor mondjuk a kicsikénk ott aludt a barátainknál, én meg lelki beteg voltam a hiányától. Ma pedig szintén a már említett kicsike bejelentette, hogy ismét ott kíván aludni Balu+Ildinél. Csak ők még nem tudják...:-)) Szóval most itthon vagyunk, gyermekünk már alszik, és mire befejezem az írást, lehet, hogy én is elmegyek aludni. Ebből látszik, hogy nem vagyunk azok a nagy szilveszterezők. Sőt, kövezzetek meg érte, de engem például baromira untat és idegesít ez a kötelező bulizás. Mindenki vadul írja a Facebookon, hogy BUÉK meg ilyesmi, meg töltögetik fel az emberkék a bulis képeket. Én el nem hiszem, hogy mindenkinek ennyire jól esik a "kötelező buli". Na de nem is írok erről többet, mert nem a szilveszterről való értekezés a célja a mostani postomnak.

Az étkezőm egyik fala. :-)

(Így fest most az étkezőm egyik fala...:-))

Hogy mi is a célja valójában? Az, hogy lezárjam az évet. Azt az évet, amit ha lehetne, hihagynék az életemből. Nagyon sok minden történt velem, több olyan változás, amit senkinek sem kívánok. Elveszítettem imádott édesapámat és nagymamámat, illetve elment más kicsit távolabbi rokonom is. De kettejük elvesztése nagyon mélyen érintett és sosem fogom kiheverni. Hiszen nincsen már édesanyám sem, és nagyapám sincs. Tudom, hogy ez ilyen, az élet kegyetlen, és ahogy öregszik az ember, sorra mennek el a szerettei...csak én még nem vagyok annyira idős azt hiszem.

Na de hagyjuk is a fájdalmas dolgokat, hiszen a mai nap az ünneplésé, a vigasságé.

Úgyhogy vígadjunk.

Bár nagyon keveset írtam idén, ennek ellenére rengeteget olvastam. Szakirodalmat is, de főleg szórakoztató könyveket. Szakirodalmat azért, mert munkahelyet váltottam, és az új helyem - bár teljesen szakmámba vág - nem akartam, hogy felkészületlennek tartson. Ezen kívül újra iskolapadba szeretnék ülni, master képzésre jelentkezem majd februárban, és a szakirodalom olvasásával készülök a felvételi vizsgára is egyidejűleg. A többi könyvet, ami nem szakmai volt, csak a magam örömére olvastam. Voltak az évnek olyan hónapjai, pl. az első kilenc hónap, amikor sokszor fantasztikus érzés volt a könyvekben megbúvó történetekbe menekülni a mindennapok elől. Elég sokat menekültem...

Új munkahelyre sem véletlenül mentem. Ez is a része a Nagy Tervnek, amit szisztematikusan meg szeretnék valósítani az életemben. Remélem sikerül.

Nem csak szakmailag vannak terveim, de blogfronton is vannak olyan írások, melyeket meg szeretnék osztani Veletek, és annyi, de annyi könyv van, amely arra vár, hogy elolvassam és írja róla...Ha tehetném egész nap ezzel foglalkoznék annak ellenére, hogy imádom a munkám. Aminek semmi köze a bloghoz.

Ebben a zárópostban szerettem volna megmutatni Nektek, hogy milyen kötetekkel bővült a magánkönyvtáram hála az Uramtól kapott könyvutalványoknak, de sajnos ezt nem tehetem meg, ugyanis a www.lira.hu-tól még nem kaptam értesítést, hogy a kőszegi boltjukba bemehetek a csomagomért. Pedig már nagyon várom!!!

Líra! Ha ezt olvasod, kérlek siess! :-)

Apropó, könyvek!

Van még valami, amiről írnom kell, mert így úgy érzem, hogy nem tudom a dolgot elbliccelni. Ez pedig a könyvtárba járás.

Mióta új munkahelyem van, alig-alig fordultam meg a kedvenc könyvtáramban. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem szeretek oda járni, csak hát kevesebb az időm, hiszen helyileg nem a könyvtár városában dolgozom most. De ez egy nagy fogadalom, hogy nem leszek hűtlen többé az egyik kedvenc helyemhez a világon! :-) Erikám Drága, ha ezt olvasod, remélem mosolyogsz! :-)

Ezzel a "pár" sorral zárnám a mondókámat.


Köszönöm drága Olvasóim, hogy vagytok, hiszen Nektek írok!

Köszönöm kedves Írók, hogy bíztok bennem, és rám bízzátok a könyveiteket, hogy írjak róluk!

Köszönöm kedves Kiadók, hogy még mindig adtok "munkát" és biztosítjátok az olvasnivalókat!

Köszönöm Drága Férjem, hogy szeretsz, és mindig mellettem Vagy!

Köszönöm édes kislányom, Angyalkám, hogy létezel, mert Veled teljes a világ!

Köszönöm Barátaim, hogy Vagytok! Nagyon sokat jelent a jelenlétetek az életemben!

Köszönöm mindenkinek aki olvas, aki ír, igyekszem a jövő évben aktívabb lenni, a levelekre gyorsabban válaszolni és kívánok mindenkinek sok boldogságot, jó barátokat, szerető férjeket, feleségeket, társakat, fantasztikus olvasmányokat, és minden elképzelhető és elképzelhetetlen jó dolgot, amit csak szeretnétek!

Jövőre is tartsatok velem, mert tudjátok, én mindig

AZT MONDOM, OLVASNI JÓ!

Lezárva: 2014.12.31. 23:29

A dalt pedig küldöm minden kedves Olvasómnak, mert most ezt hallgatom, és nagyon - nagyon szeretem. (Azért is lett ennyire személyes ez a post, mert volt, aki nehezményezte, hogy keveset "mutatok" magamból. )


2014. december 31. szerda

Epres Szonja Lili - Éjszakánként furcsa hobbim lett - sajtóközlemény

Most, az idei utolsó bejegyzéseim egyikében egy elmaradt tartozásomat szeretném leróni felétek.

Nem tudom ismeritek-e az Underground kiadót. Magánkiadásokkal foglalkozik, de én onnan ismerem elsősorban, hogy egy kedvenc sorozatom legújabb kötete is náluk jelent meg. Sylvia River - Reményhajsza III-ról beszélek most.

Na szóval van egy szerző, Epres Szonja Lili, akinek a kötetéről tennék most közzé egy sajtóközleményt. A könyv címe: Éjszakánként furcsa hobbim lett.

Hát a cím elég bizarr és izgalmas. Kíváncsi vagyok a könyvre, már a cím miatt is érdekes számomra. A közleményt olvasva pedig tényleg felkeltette az érdeklődésemet, mert valahogy más típusú kötetre számítottam.

Olvassátok el Ti is, s ha megtetszik a téma, megrendelhetitek az Underground kiadó oldalán a linkre kattintva. (Ebben a pillanatban valamiért nem működik a link...remélhetőleg azért, mert annyi ember vásárol tehetséges szerzők könyvei közül, hogy meghalt a rendszer...:-))



"Budapest csodás? Kedves álmokkal érkező fiatalok teszik le a motyót a kertvárosi lakásban, hogy
közös életbe kezdjenek, de a sorsnak más tervei vannak velük. Életük rövid időn belül
leküzdhetetlen akadályokkal lesz teli. Csoda, hogy egymást kezdik okolni? Mindketten
megfutamodnának, de a valódi kitörési lehetőség csak évek múlva érkezik el. Az ínycsiklandó
finomságnak nehéz ellenállni… A szerelem egy limuzinban érkezik és a barna szemű idegen
visszahúzódóan kisfiús tekintete jó időre olyan börtönbe zárja a hősnőt, amelynek aranyból
vannak a rácsai. Egy ellenség nélkül küzdenek a srác lelkében pusztító félelemmel: őt nem lehet
szeretni. Szétzúzott lakás, széttört rácsok és két megtört, leheletfinom lélek. Főnix meg sehol.
Vajon a törött szárnyú madarak kalitkában szeretnek élni? Vajon a szex a szerelem kifejezése?
Megtörhető a lidércnyomás? Hová temetik az elhalt álmokat? ...
Vajon köszönsz még be éjszaka?
A huszonévesek (lassan harmincasok) korosztálya az előző generációkhoz képest egészen más
problémákkal küzd. Azt sulykolták belénk, hogy szerezzünk diplomát, ha nem akarunk lélekölő
kétkezi munkát végezni. Tömegesen vettünk részt a felsőoktatásban, egyre magasabb
elvárásoknak feleltünk meg, de a piac a világválság miatt nem volt képes befogadni minket.
Tömegesen vándoroltunk el a vidéki falvakból a fővárosba a jobb élet reményében, és napi
gondokkal küzdünk. Közben ott a kapunyitási pánik is. Nehéz kiszállni a Mama Hotelből, saját
lábra állni, drága fővárosi albérletet fizetni, álláskereséssel bajlódni, miközben hasonló
gondokkal küzdő (vagy hasonló gondokat feladó) emberrel élünk párkapcsolatban.
Az Éjszakánként furcsa hobbim lett c. regényben sokat hallunk a férfiakról is. A piac tele
elköteleződni képtelen, gondoskodásra alkalmatlan, mégis önelégült férfiakkal, akiktől hiába
várja egy nő a támogatást. Muszáj saját lábra állnunk, mese nincs. A regény arról az útkeresésről
szól, amíg a főhősnő belátja, hogy a függés nem a boldogsághoz vezet. A személyisége apró
láncszemekből épül fel a fejezetek során, mindenki tesz hozzá valamit a viselkedésével vagy a
megjegyzéseivel.
Tabu témák is szép számmal kerülnek elő, melyek pszichológiai esettanulmányokban
valószínűleg már sokszor, de regényben nem olyan gyakori témák. A családon és kapcsolaton
belüli erőszak témája vagy a nemi erőszak miatt is gyakran az áldozatot tesszük felelőssé,
másként magyarázzuk a bizonyítványt.
Mindennapos dolog, hogy a nőt az alapján ítélik meg, hogy a párjának milyen a társadalmi
elismertsége. Egy nőt ma ugyanúgy lenéznek, ha a férje gyenge vagy megvetendő, mintha (a
diszkrét barátok tudtával) megcsalja őt, értékét nem a saját érdemei szerint határozzák meg. Ha a
nő mégis megválik a párjától és szingliként próbál boldogulni, szabad préda lesz, köröznek
körülötte a keselyűk, szabadon tehetnek rá megjegyzéseket vagy fogdoshatják a nyílt utcán.
Nincs valódi védelem.
A barátságok is átértékelődnek az internet elterjedésével. A neten mindenki a barátunk,
megnyílunk egymásnak, de személyes találkozóra alig nyílik sor, és hiába van több ezer barátunk
vagy követőnk a facen, ha alig akad, aki megsimogassa a fejünket szakítás után vagy segítsen
A sztereotípiák ledöntése ma nagyon fontos téma. A főhősnő munkái vagy állásinterjúi során és
Budapest utcáin belefut a legkülönfélébb emberekbe és naivan mosolyog, amíg meg nem tanulja,
hogy bizonyos előítéleteknek van létjogosultsága a saját testi-lelki védelme érdekében.
És végezetül a regény igazi tabunak számító témájáról tesz még említést: a szexkapcsolatok
lélek- és önbecsülés-romboló hatásáról és az abortusz megéléséről."

2014. december 29. hétfő

Nicholas Sparks - Vissza hozzád

Ez még mindig nem az évzáró bejegyzésem, de remélem nincs harag, hogy most inkább egy könyvről írok. Mert olyan sok minden van...annyi kötet áll az ágyam mellett és mind, mind arra várnak, hogy sorra kerüljenek itt a blogon.

Szóval most Nicholas Sparks ideje jött el...

Régen nagyon sok Sparks kötetet elolvastam, tetszett, hogy egy férfi így tud írni. Mindig azt képzeltem, hogy csak nők tudnak női érzéseket közvetíteni. Pedig ez nem így van. Véleményem szerint Nicholas Sparks az egyik legjobb szerelemes és romantikus regényíró a világon. Én legalábbis nagyon szerettem a könyveit. Kedvenceim közé tartozik a Kedvesem, a Szerelmünk lapjai...stb.

A wikipédián is böngésztem, hogy naprakészebb legyek Sparks-ügyileg.

Így aki kíváncsi arra, hogy milyen könyvek jelentek meg a szerző tollából, az most jól figyeljen. A wikiből kimásolt szövegrész következik:

  • "The Notebook - Szerelmünk Lapjai (1996 október)
  • Message in a Bottle - Üzenet a palackban (1998 április)
  • A Walk to Remember - Séta a múltba (1999 október) (Könyvben magyarul "A leghosszabb út" címmel is megjelent)
  • The Rescue - A tűzlovag (2000 szeptember)
  • A Bend in the Road - Mindig van holnap (2001 szeptember)
  • Nights in Rodanthe - Éjjel a parton (2002 szeptember)
  • The Guardian - Az őrangyal (2003 április)
  • The Wedding - Eltékozolt évek (2003 szeptember)
  • Three Weeks with my Brother (2004 április)
  • True Believer - Igaz hittel (2005 április)
  • At First Sight - Első látásra (2005 október)
  • Dear John - Kedvesem (2006 október)
  • The Choice - Válaszúton (2007 szeptember)
  • The Lucky One - Szerencsecsillag (2008 október)
  • The Last Song - Az utolsó dal (2009 szeptember)
  • Safe Haven - Menedék (2010)
  • The Best of Me - Vissza hozzád (2011)
  • The Longest Ride - Hosszú utazás (2014. május)"

A felsoroltak közül gyakorlatilag csak a Hosszú utazást, Az őrangyalt, és A tűzlovagot, illetve a magyarul meg nem jelent Three Weeks with my Brother-t nem olvastam.

Rengeteg könyvét meg is filmesítették, s bár nem vagyok híve a könyvből film projekteknek, mert nem mindegyik sikerül jól, nem mindegyiket érdemes megnézni, mégis szeretem ezeket a romantikus filmeket. Főleg, mikor Chaning Tatum vagy Zac Efron a főszereplő. :-) Ryan Gosslingról nem is beszélve. :-)

Kép forrása

Na de térjünk vissza a mostan emlegetett könyvhöz a Vissza hozzád című kötethez. Nem olyan régen vettem meg a Líra könyvesboltban Kőszegen. Megláttam, és jött velem haza, nem is volt kérdés. :-) 2999 forintot fizettem érte, ez egy filmes borítós könyv a General Press kiadótól. Kicsit fáj a szívem mondjuk, hogy régebben más kiadású kötetek voltak, így nem annyira fér be ez a kiadvány a többi közé a polcon. Vagyis befér persze, de nem mutat annyira jól. Nekem eddig a NS. könyvek kemény táblások volak, ez pedig kartonált puhatáblás. Na de ez legyen vele a legnagyobb gond.


A könyv két főhőse Amanda Collier és Dawson Cole. Fiatalok és bohók. És egymásba szeretnek, pedig Amanda gazdag családból származik, Dawson viszont nem. Sőt a fiú familiája nagyon balhés. Bűnözők, agresszívek, egyszerűen olyan emberek, akikkel nem szívesen közösködünk semmiben. Bár Dawson ilyen családból jött, mégis úgy tűnik, hogy rendes ember, jó srác. Kivételesen kedves ember, aki ki akar törni a családja köréből, szeretne jó emberré válni. Mikor megismerkedik Amandával, aki a családi tiltás ellenére Dawsonnal marad, úgy érzi, hogy mindent megkapott az élettől. Pedig már nem él otthon, egy mogorva, emberkerülő szerelő, Tuck fogadja be magához...

Ám azonban nem ilyen csodás az élet, sok mindent túl kell élni, és a fiatal párnak is el kell válnia egymástól. Amanda főiskolára megy, Dawson pedig belekeveredik valamibe, ami nagyban megváltoztatja az életét negatív irányban.


Eltelik 25 év, s Tuck a szerelő meghal. Az egykori szerelmespár mindkét tagja nagyon szerette az "öreget", így mindketten visszatérnek szülővárosukba...

Amandának már családja van, két gyermeke, egy alkoholista férje, és egy kicsi lány a temetőben, akinek az elvesztését nem tudja feldolgozni sem ő, sem a férje.

Dawsonnak nagyon nehéz élete volt, és még mindig nem lépett tovább, neki még mindig Amanda az igazi.

Az egykori fiatalok természetesen találkoznak, és számomra nagy csoda lett volna, ha nem izzanak fel újra a régi érzelmek. Természetesen ez megtörténik...az ember pedig azt gondolja, hogy a két szerelmes mindent megold, egymás karjaiba omolnak, és minden jó, ha a vége jó...de persze nem így történik.

Sajnos a happy endet befolyásolja Dawson gyilkos hajlamú családjának bosszúszomjassága...

Kép forrása

Sparksra egyébként jellemző, hogy nem igazán vannak boldog befejezései. Sőt. Mindenesetre érdekes véget ér a történet. Szép lezárás, de mégsem az...hogy mit is akarok ezzel mondani, azt csak akkor értitek meg, mikor elolvassátok a könyvet.

Ajánlom szeretettel.

A könyv adatai:

Eredeti cím: The Best of Me

Fordította: Szabó Ágnes

Kiadó: General Press Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 312 p

ISBN: 978-963-643-723-7

Ár: 2999 ft

Ajánló: örök romantikusoknak, Sparks rajongóknak és mindenkinek ajánlom. Kivétel gyerekek.

 

2014. december 28. vasárnap

Karácsony után...

Na kezdjük újra...

Kerekítettem Nektek egy jó kis bejegyzést, erre negyedszer írom újra, mert a blogger eltűnteti. Én még ilyet nem értem, hogy lementem, erre eltűnik az iromány...mérges vagyok...

Szóval arról kezdtem el regélni Nektek, hogy eljött ez is, véget ért a 2014. évi karácsony. Számomra ez az év legszebb ünnepe, még akkor is, ha nagy, fájdalmas és komoly veszteségekkel zártam az évet.

Nagyon szép volt az ünnep, bár sok mindent  nem tudtam megoldani úgy, ahogyan azt szerettem volna, de mégis szép volt, mert amennyien tudtunk, annyian együtt voltunk, igaz nem egyszerre. Még vár ránk egy látogatás nagynénimnél, régóta nem voltam nála, úgyhogy már várom, illetve még szeretnék elmenni egy kedves barátomékhoz is. Jelenleg azonban itthon ülünk, és a pattogó tűz mellett írok, olvasok, takarítom a karácsony romjait. :-) Itthon vagyunk mert kell egy kis pihenő, ráadásul akkora hó van, hogy lehet, ha így megy tovább, reggelre nem tudunk kimenni a házból. Bár van mit enni, van miből főzni, és minden karnyújtásnyira van, úgyhogy hatalmas tragédia mégsem történne.

Lefotóznám a havat Nektek, de most nagyon hideg van, had ne menjek ki. :-) Inkább megmutatom a karácsonyfánkat. Bár sok nem látszik belőle...:-)

Íme:

Remélem, hogy mindent megkaptatok, amit csak szerettetek volna ajándékba. Én idén két kötetet kaptam, az egyik Sándor Anikótól a Magyar Camino - A magad útján című könyv, amit a testvéreméktől kaptam, a másik igazi ajándék volt, Sara Rattaro - Tökéletlen szerelem című műve, amit a keresztlányomtól kaptam. Erre nem számítottam, és nagyon örültem neki. Hamarosan neki is látok, azonban most A.O. Esther - Megbocsátás című könyvét fejezem be hamarosan, majd pedig Sylvia River - Reményhajsza III. könyvébe mélyedek bele komolyabban. Ezt úgy értem, hogy bár már elkezdtem, szeretném úgy olvasni, hogy csak kizárólag rá kelljen figyelnem. Magyarán az lesz az egyik újévi fogadalmam, hogy nem olvasok párhuzamosan egy csomó könyvet...:-)

Azt még elárulhatom, hogy nem maradok jövőre sem olvasnivaló nélkül, hiszen több száz kötettel gyarapodott a magánkönyvtáram a nem régen történt sajnálatos események miatt. Emellett azonban kaptam a drága férjuramtól egy komolyabb összegű vásárlási utalványt, mely segítségével egyelőre 8 könyvet meg is rendeltem a Lira könyváruházból könyvesbolti átvétellel. Nagyon jó volna, ha még az óévben értük tudnék menni....-) Hát, reméljük a legjobbakat.

Ti? Kaptatok könyveket? Adtatok könyveket? Meséljetek, kíváncsi vagyok Rátok!

Szép estét!

2014. február 23. vasárnap

Szurovecz Kitti - Gyémántfiú

A Gyémántfiú már nem mai gyerek, ha értitek mire gondolok...2010-ben jelent meg a könyv, és őszintén szólva elég sok negatív kritikát olvastam róla, így nem is érdelkelt a dolog. Aztán a Rukkolán egy kedves "régi ismerőstől" elhappoltam a Gyémántfiút. Mármint a könyvet, nem a srácot. :-) Azóta is a polcomon pihent a kötet a maga féltégla nagyságával. Bár ha belegondolok , inkább nem is féltégláról, hanem egy egész hagyományos tégláról beszélhetünk jelen esetben. :-)

Na szóval azért kezdtem bele az olvasásba, mert a könyvtárban még ezer éve előjegyeztettem valamiért a második részt, a Borostyánkönnyet, és ha már így alakult csak nem fogom szégyenszemre a második kötettel kezdeni az olvasást...?!Persze, hogy nem, így szépen leemeltem a polcról és nekikezdtem...

Csak olvastam és olvastam, amíg a végére nem értem. Közben tudatosan nem akartam gondolkodni a sztorin. Gondoltam, majd a végén véleményt formálok.

Nem is tudom, tényleg elég sok volt a negatív kritika, szidták a könyvet rendesen. De azt már régóta tudom, hogy ízlések és pofonok különbözőek, úgyhogy nem hagytam magam befolyásolni.

Mi a végső diagnózis? Összességében tetszett a könyv, de voltak benne olyan részek, amiket nem tudtam hová tenni...


Hogy mi nem tetszett?

Néha kidolgozatlannak találtam a történetet, néha pedig nagyon untatott a dolog, ráadásul az baromira idegesített, hogy Robert Pattinson élete volt  az inspirációja az írónőnek. Úgy tűnt, hogy a szerző próbálta meglovagolni a Twilight sikereit. Valószínűleg ezt is tette, nem csak úgy tűnt, hiszen a híres színész nevével "reklámozta" a kötetet.

A könyv főhőse két híres színész: Heily Anderson és Nicholas Richards, akik a Fényemberek mozifilm forgatásán ismerkednek meg, és szeretnek egymásba. Akárcsak Robert Pattinson és Kristen Stewart. Nagy a szerelem, de a siker, a nyomás, a rajongók pokoli viselkedése sok mindent megváltoztat, s Nick hamarosan a drog foglyává válik. Hell akármennyire is szeretné kimenteni ebből az egész őrületből kedvesét, nem sikerül neki...Az sem könnyíti meg a pár helyzetét, hogy Heily anyja kifejezetten utálja a fiút.

Egy filmes rendezvényen aztán a lányt keményen helybenhagyják Nick rajongói, elveszíti a méhében hordott gyermeket, akiről párja még nem is tud. Nick pedig eltűnik a Föld színéről...Az újságok szerint meghalt...

Mire idáig eljutunk a történetben, a könyv szinte felénél járunk, úgyhogy egy csomó esemény még hátravan. Ezeket mind nagyon szívesen elmesélném, de akkor oda az "izgalom". Úgyhogy nem lövöm le a poént, ami egyébként nem is olyan vicces.

Összességében ez egy szinte Rómeó és Júlia jellegű történet, mai köntösbe bújtatva, melyből bepillantást nyerhetünk a sztárok gyakran irigyelt, de korántsem könnyű életébe, és rájöhetünk arra, hogy nem minden a gazdagság, a csillogás...

Adatok:

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Kiadás helye: Szeged

Kiadás ideje: 2010

Oldalszám: 596 p

ISBN: 978-963-9708-45-7

ISSN: 2060-4769

Borító: puhatáblás, ragasztott

Sorozat: Vörös Pöttyös könyv

Forrás: Rukkoláról magánkönyvtárba

Ár: 2999 ft

Ajánló: 16+

2014. február 23. vasárnap

Oravecz Nóra - Összekötve

Drága keresztlányom, Eliza rájött, hogy szeret olvasni. Nagy boldogság ez a szívemnek, mert azért én kitartóan próbálkoztam, amíg csak értelmét láttam azzal, hogy könyvet vegyek neki ilyen-olyan alkalommal, de hiába.

Aztán egy szép napon a Facebookon várt egy üzenet, amit most itt ekkora plénum előtt nem írnék le, legyen elég annyi, hogy örülök neki, hogy ilyen téren megjött az esze, és annak is, hogy könyvet cseréltünk, én is adtam kölcsön, ő is adott kölcsön. Most a kölcsönkönyvről, Oravecz Nóra - Összekötve című kötetéről írok Nektek.

Nem is tudom hol kezdjem...

Annyi rosszat olvastam Oravecz Nóráról, és úgy éreztem, hogy ismét előítéletes vagyok, hiszen az íróról anélkül ítéltem, hogy olvastam volna bármit is a munkásságából.

A szerző...Forrás

Szóval szerzőnk blogger volt eredetileg (több mint 25.000 követője van), és az első könyvét egy hosszúra nyúlt blogbejegyzésként emlegetik, illetve állítólag mindenfelé idézgetik mondásait. Mert, hogy olyan jókat mond/ír. Ez biztos így van, ennek ellenére nekem ez nem annyira tűnt fel, bár a könyve, az Összekötve meglehetősen szórakoztató volt. De csak ennyi. Belenéztem a szerző blogjába is, nehogy azt mondjátok nekem, hogy nem is néztem eléggé utána az írónak. Belenéztem, beleolvastam, és azt vettem észre, hogy Nóra a spiritualitással, illetve a nagy gondolatokkal szeretne érvényesülni. Valahol olvastam a neten, hogy egyesek a magyar Coelhoként emlegetik...érdekes ez mindenesetre. Bár nem vagyok túlzottan Coelho rajongó, de azért azt elmondhatom, hogy Oravecz Nóra messze van Coelhotól. Ahogy volt osztályfőnököm oly sokszor mondta: mint Makó Jeruzsálemtől. Na de mindegy is. Mindenkinek van egyfajta ízlése, így tud dönteni arról, hogy O.N. könyve, könyvei vagy tetszenek neki, vagy nem. Nekem nem egyértelmű a döntés, mert az Összekötve c. kötetben vannak számomra nagyon klassz részek, viszont magát a könyvet, és a történetet is kidolgozatlannak tartom. 252 oldalas a regény, de annyira elfért volna még vagy 50 ... egyszerűen túl hamar jutottak el a szereplők egyről a kettőre, a szerző pedig túl hamar fejezte be a sztorit. Bár olvastam róla, hogy jön a folytatás, és én nagyon kíváncsi vagyok, hogy Oravecz mit tud még kihozni ebből a sztoriból.


Mert ez az egész könyv egy Kloé nevű lány életéről szól, aki egy (hogyismondjamhogysenkitnebántsakmeg) könnyűvérű nő. Pasi reggel, pasi este, mindenkit megszerez, mindenkin átgázol, közben meg még ő akar komoly kapcsolatot. Nem is értem, hogy találta ezt ki az okos kis fejében. Ő meg a komolyság kapcsolati téren igencsak messze vannak, és most nem Makót hasonlítom Jeruzsálemhez, hanem pl. Anchorage-t Budapesthez. Mondjuk. Szóval nem egy hűséges fajta a lány, és már ilyen volt középiskolában is, ahol még a drogok is hatalmukba kerítették. Jól van, hát nem volt egyszerű élete (de kinek volt), mégis valahogy révbe ért, van munkája, lakása, de szülei nincsenek, met a nagy lázadása közben meghaltak balesestben szegények.

Kloé tartja a kapcsolatot a középsulis barátaival, illetve akkor még nem barátnőjével is, akikkel együtt jár bulizni, együtt bámulják a srácokat. Az egyik barátnője révén ismer meg egy srácot, Benit, aki úgy tűnik többet jelent neki, mint egy kóbor numera. Beni nagy lelkizős, spirituális tudása az egekben, s úgy tűnik, csak szórakozik a mi Kloénkkal. Megy a huzavona, történik is valami, meg nem is, és végül mégis. Ezt most ugye nem értitek, de nem is akarom, hogy értsétek...Ha most folytatnám a történet leírását, már mindent elmondanék, és talán nem is akarnáltok elolvasni Oravecz művét...Ezt pedig igazán nem akarhatom, úgyhogy szerezzétek csak meg.

Egyébként a könyv vége (ezt még el kell mondanom) szomorú, de mégis happy end...Kíváncsiakvagytok már? :-)))

A könyv adatai:

Kiadó: Libri Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2013

ISBN: 978-963-310-231-2

Borító: puhatáblás, ragaszott

Oldalszám: 252 p

Ár: 3490 ft (kicsit drágállom, de igazából manapság minden könyv kb. ennyibe kerül...)

Forrás: Elizától

Ajánló: 17+