Megszerettem a skandináv krimiket. Nem azért, mert krimik.

Azért, mert jók. Nagyon jók! Izgalmasak, és szerintem tökéletes húzás volt az Animus kiadótól, hogy belevágtak a skandináv krimi könyvek kiadásába.

Eddig egyébként azt hittem, hogy Jo Nesbo a kedvencem, de most azt hiszem, hogy Jussi Adler-Olsen az. :-))

Nevezett Adler-Olsentől eddig csak egy könyvet olvastam, melyből a Q-ügyosztályt ismerhettem meg, és az volt a kedvenc könyvem akkor léppen. De most, hogy a nyomozó ügyosztályról szóló második kötetet is elolvastam, már tényleg egyértelmű volt, hogy Jussi Adler-Olsen a kedvenc skandináv íróm. :-)


Nehezen írok most róla, mert a könyvvel történt egy kis malőr. Ugyanis a hétvégén a nagymamámnál voltam, és volt nálam 6 könyv. Ötöt kölcsönadásra vittem el a nagynénémnek, akivel a mamámnál találkoztunk. Nálam volt a Fácángyilkosok is, hiszen mindig magammal cipelem az aktuális olvasmányaimat. Na a nagynénim párja horgászni indult, összecsomagolta a kölcsönkönyveket, hogy ne a Szilvinek kelljen cipelnie, ha busszal hazamegy...Én pedig hazaindulásomkor kerestem a kötetet, ami szőrén szálán eltűnt...aztán kiderült, hogy nem eltűnt, hanem csak elment horgászni...:-))

Szóval most a könyv nélkül írok a könyvről. Most először...

Ahogy már említettem, nagyon tetszett a történet. Izgalmas, pörgős volt, örültem, hogy újra találkozhattam Carl Morck-kal. Szeretem ahogy nyomoz, érdekes az észjárása, ahogy az asszisztensének is, aki mindig másnak adja ki magát, mint ami...néha helyettesnek, néha ennek, annak...de nagyon hatékony a pasi.

Ebben a részben arról van szó, hogy még régebben meggyilkolnak egy jómódú testvérpárt, és furcsa módon hagyják a holttestüket az erdei házukban...Valahogy a testvérpár kapcsolatban volt egy elit iskolai klubbal, ahol a "klubtagok" mind a saját területükön vezetők, egymás között pedig undorítóan gusztustalan, és beteges dolgokat művelnek...(legalábbis szerintem) Persze nem buknak le, tudják nagyon jól, hogy ha egyik bukik, mind bukik. Volt egy lány, Kimmie, aki szintén tagja volt a bandának...de eltűnt...Őt most a csapat elszántan keresi. A nő csinos volt, gazdag, s ezzel nagyon ellentmondásos az a tény, mi szerint hajléktalanként járja a várost, kemény és nehéz sorsa volt, a banda férfitagjait előszeretettel látogatja, bizonyos szinten sakkban tartja őket., pszichésen is hat rájuk..Nem csoda, ha meg akarják találni...

A régi gyilkossági ügy újra előkerül, nyomozónk Morck és segédje Assad kezéből pedig nem kerül ki olyan ügy, amit így vagy úgy, de ne oldanának meg...

Ez most is így történik, s számtalan fordulat után megoldásra lelünk.

Ahogy már említettem, nagyon szeretem az írót, és alig várom a következő könyvét. Addig pedig számtalan skandináv krimi közül választhatunk, hiszen meglehetősen bőséges az Animus Kiadó kínálata. A könyvet pedig hálásan köszönöm nekik!