Drága keresztlányom, Eliza rájött, hogy szeret olvasni. Nagy boldogság ez a szívemnek, mert azért én kitartóan próbálkoztam, amíg csak értelmét láttam azzal, hogy könyvet vegyek neki ilyen-olyan alkalommal, de hiába.

Aztán egy szép napon a Facebookon várt egy üzenet, amit most itt ekkora plénum előtt nem írnék le, legyen elég annyi, hogy örülök neki, hogy ilyen téren megjött az esze, és annak is, hogy könyvet cseréltünk, én is adtam kölcsön, ő is adott kölcsön. Most a kölcsönkönyvről, Oravecz Nóra - Összekötve című kötetéről írok Nektek.

Nem is tudom hol kezdjem...

Annyi rosszat olvastam Oravecz Nóráról, és úgy éreztem, hogy ismét előítéletes vagyok, hiszen az íróról anélkül ítéltem, hogy olvastam volna bármit is a munkásságából.

A szerző...Forrás

Szóval szerzőnk blogger volt eredetileg (több mint 25.000 követője van), és az első könyvét egy hosszúra nyúlt blogbejegyzésként emlegetik, illetve állítólag mindenfelé idézgetik mondásait. Mert, hogy olyan jókat mond/ír. Ez biztos így van, ennek ellenére nekem ez nem annyira tűnt fel, bár a könyve, az Összekötve meglehetősen szórakoztató volt. De csak ennyi. Belenéztem a szerző blogjába is, nehogy azt mondjátok nekem, hogy nem is néztem eléggé utána az írónak. Belenéztem, beleolvastam, és azt vettem észre, hogy Nóra a spiritualitással, illetve a nagy gondolatokkal szeretne érvényesülni. Valahol olvastam a neten, hogy egyesek a magyar Coelhoként emlegetik...érdekes ez mindenesetre. Bár nem vagyok túlzottan Coelho rajongó, de azért azt elmondhatom, hogy Oravecz Nóra messze van Coelhotól. Ahogy volt osztályfőnököm oly sokszor mondta: mint Makó Jeruzsálemtől. Na de mindegy is. Mindenkinek van egyfajta ízlése, így tud dönteni arról, hogy O.N. könyve, könyvei vagy tetszenek neki, vagy nem. Nekem nem egyértelmű a döntés, mert az Összekötve c. kötetben vannak számomra nagyon klassz részek, viszont magát a könyvet, és a történetet is kidolgozatlannak tartom. 252 oldalas a regény, de annyira elfért volna még vagy 50 ... egyszerűen túl hamar jutottak el a szereplők egyről a kettőre, a szerző pedig túl hamar fejezte be a sztorit. Bár olvastam róla, hogy jön a folytatás, és én nagyon kíváncsi vagyok, hogy Oravecz mit tud még kihozni ebből a sztoriból.


Mert ez az egész könyv egy Kloé nevű lány életéről szól, aki egy (hogyismondjamhogysenkitnebántsakmeg) könnyűvérű nő. Pasi reggel, pasi este, mindenkit megszerez, mindenkin átgázol, közben meg még ő akar komoly kapcsolatot. Nem is értem, hogy találta ezt ki az okos kis fejében. Ő meg a komolyság kapcsolati téren igencsak messze vannak, és most nem Makót hasonlítom Jeruzsálemhez, hanem pl. Anchorage-t Budapesthez. Mondjuk. Szóval nem egy hűséges fajta a lány, és már ilyen volt középiskolában is, ahol még a drogok is hatalmukba kerítették. Jól van, hát nem volt egyszerű élete (de kinek volt), mégis valahogy révbe ért, van munkája, lakása, de szülei nincsenek, met a nagy lázadása közben meghaltak balesestben szegények.

Kloé tartja a kapcsolatot a középsulis barátaival, illetve akkor még nem barátnőjével is, akikkel együtt jár bulizni, együtt bámulják a srácokat. Az egyik barátnője révén ismer meg egy srácot, Benit, aki úgy tűnik többet jelent neki, mint egy kóbor numera. Beni nagy lelkizős, spirituális tudása az egekben, s úgy tűnik, csak szórakozik a mi Kloénkkal. Megy a huzavona, történik is valami, meg nem is, és végül mégis. Ezt most ugye nem értitek, de nem is akarom, hogy értsétek...Ha most folytatnám a történet leírását, már mindent elmondanék, és talán nem is akarnáltok elolvasni Oravecz művét...Ezt pedig igazán nem akarhatom, úgyhogy szerezzétek csak meg.

Egyébként a könyv vége (ezt még el kell mondanom) szomorú, de mégis happy end...Kíváncsiakvagytok már? :-)))

A könyv adatai:

Kiadó: Libri Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2013

ISBN: 978-963-310-231-2

Borító: puhatáblás, ragaszott

Oldalszám: 252 p

Ár: 3490 ft (kicsit drágállom, de igazából manapság minden könyv kb. ennyibe kerül...)

Forrás: Elizától

Ajánló: 17+