Azt mondom, olvasni jó...

Nagy szenvedélyem az olvasás, olvasok éjjel és nappal, ébren és álmomban, a kádban és az ágyban, lányomnak és lányommal a kezemben, ha boldog vagyok, ha szomorú. Kedvenc helyem a könyvesbolt és a könyvtár, az a tér és idő, amiről épp olvasok...

Petrik Adrien - Asszony és háza

Már régebben láttam egy könyvet a neten. Néztem, nézegettem. Nagyon szeretem az utazásokról, egy élet újraépítéséről szóló köteteket, és azt gondoltam, hogy Petrik Adrien könyve is amolyan "utazás-élmény" könyv. Főleg, hogy az alcíme: "avagy az én Toszkánám".

Aztán egy ideig elfeleljtettem, és eszembe sem jutott sokáig, hiszen a kedvenc ilyesmi témájú könyvem Frances Mayes Napsütötte Toszkánája, amit nálam semmi nem tud űberelni... Egy napon azonban a Facebook-on szörföltem, amikor rábukkantam egy bejegyzésre, ahol a szerző hölgy épp ezt a könyvet olvasta. Épp aktuális volt egy kis könyvrendelés, így felmentem a Bookline oldalára, hogy utána nézzek Petrik Adrien könyveinek. Természetesen megtaláltam a műveit, és egy pillanat alatt kettő belőlük a kosaramba vándorolt. Először nem is néztem az árat, majd elcsodálkoztam, hogy két könyvért miért is kell nekem több mint 10.000 forintot fizetni...Kivettem a kosárból, majd visszatettem, őszintén szólva sokat gondolkodtam, hogy megvegyem-e, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy tetszene-e. Végül hoztam egy döntést, megvettem, sőt, ha lúd, legyen kövér alapon beletettem a kosárba még öt másik könyvet is, ez a múlt héten történt, azóta is szégyenlem magam a vásárlás miatt...

Szóval jött a csomag, én fizettem, mint akinek a fogát húzzák...Csomagoltam az új szerzeményeket izgatottan, majd megláttam ezt a könyvet. Csodás volt a borítója, ahogy itt is láthatjátok.

A vásárlás után napokon keresztül kézbe sem vettem, egyik új szerzeményt sem, mert megint közbejött valami, nem volt időm olvasni, illetve volt, de csak a Harry Pottert. (Mindig a Potter könyvek a "nincs időm olvasni könyvek")

Gondoltam, hogy jön a hosszú hétvége, én pedig belevágok végre. Meg is tettem. Kézbe vettem, kimentem a teraszra, kutyázni. Gondoltam, közben olvasgatok. Hát nem tudtam, mivel ez a könyv nem épp kézben tartós, könnyű olvasmány. Inkább azt mondanám, hogy folyamatosan kell hozzá egy asztal, mert dög nehéz. Igazából megállapítottam, hogy ez inkább egy képes album, mint egy sima regény. Képes albumnak csodálatos, gyöngyörűbbnél gyönyörűbb képekkel van tele, kifogástalan minőségű lapokból áll, az egész egy csoda. Ajándéknak például tökéletesen megfelel, és kézbe véve már nagyon is értem, hogy mi került ezen a kiadványon 5300 forintba.

A könyv hangulata a képeknek is köszönhetően nagyon varázslatos, és aki szeret arról olvasni, hogy ki miként jutott el vidéken egyről a kettőre, hogyan jutott a birtokába egy csodás, már-már mesevilágnak is beillő ház, illetve birtok, az imádni fogja. Az lenne a legjobb, ha már igazi tavasz volna, és ki tudnék vele ülni a kertbe, és olvasgatni, forgatni tudnám. Innen, a meleg szobából is mást mond és ad, és kintről is más élmény lenne olvasni.

Petrik Adrien egyébként egy építészmérnök, aki a kötet lapjain végigkalauzol bennünket falura költözésükről, telekvásárlásától, házépítésükig, házuk belakásáig minden lépcsőfokon, közben saját családi sztoriaival szórakoztat. A stílusa gördülékeny, olvastatja magát, pedig egy mérnökembertől, sőt mérnök asszonytól (ahogyan a férje nevezte a projekt alatt) nem ezt várná az ember.

A kötet számomra egy csodás meglepetés volt, és bár felölel több évszakot, mégis számomra kifejezetten a nyarat idézi, a ráérős olvasgatásokat. Imádom. Azt pedig még inkább, hogy receptek is vannak benne!

Ha tehetitek, szerezzétek be, olvassátok, gyönyörködjetek a képekben, mert az a néhány fotó, amit mobillal készítettem a könyvből esti félhomályban, meg sem közelíti a könyvben fellelhető képek hangulatát.

A könyv adatai:

Szerző: Petrik Adrien

Cím: Asszony és háza avagy az én Toszkánám

Oldalszám: 240 p

Kiadó: Sanoma Media

Kiadás éve: 2013

Kiadás helye: Budapest

ISBN: 978-963-8687-70-3

Borító: kötött, védőborítóval

Ára: 5300 forint

Megvásárolható pl. a Bookline-on most akciósan 4505 forintért

 

 

L. Ritók Nóra - Láthatatlan Magyarország

 

Előre bocsátom, ez a könyv kötelező olvasmány kellene, hogy legyen. Fontos, hiánypótló mű, sok embernek felnyithatná a szemét, ha elolvasná.


Nem is tudom hol kezdjem…nem tudom hallottatok-e az Igazgyöngy Alapítványról. Na ennek az alapítványnak az alapítója L. Ritók Nóra. Pedagógus és képzőművész végzettségű szakember, aki az alapítvány vezetője is egy személyben, és egy olyan ember, aki követendő példa lehet mindnyájunk számára.

Nem titok, szociális munkás vagyok, napjaimat kitölti a rászorulókkal való foglalkozás, így nekem egyértelmű volt, hogy ezt a könyvet megjelenésekor azonnali hatállyal megveszem. Így is tettem, aznap sikerült beszerezni, mikor a főnökömmel és a kollégáimmal amolyan csapatépítő mozizásra mentünk. A film előtt még egyedül voltam, és szokás szerint a könyvesbolt felé vettem az irányt. Ott az eladólány segítségével előkerítettem a könyvet, fizettem és távoztam. Amíg a többieket vártam, máris elkezdtem olvasni. A mozi szuper volt, jól érzetem magamat, de a gondolataim nagy része a könyv körül járt. Azonban számtalan dolgom volt, így minden nap cipeltem magammal a kötetet, és végül december 31-én sikerült kiolvasnom. Ilyen még nem volt, hogy több mint két hétig tart számomra egy könyv, de ez nem egy egyszerű limonádé. Ez egy elgondolkodtató könyv, egy korrajz, egy olyan dokumentum, amelyben a szerző, Nóra leírja az Igazgyöngy Alapítvány tevékenységét, leírja azokat az emberfeletti küzdelmeket amelyekkel nap mint nap szembesülnek, és amelyekkel szeretnék elérni azt, hogy az ország egyes részein jelenlévő talán el sem képzelhető nyomor megszűnjön, vagy ha nem is szünne meg, legalább ne termelődjön újra.

Kelet-Magyarországon tevékenykedik az Alapítvány, szerencsére egyre nagyobb támogatottsággal veszi ki a részét a mindennapi küzdelmekből és kardoskodik olyan jobbára roma gyerekekért, akiről már mindenki lemondott. Az iskola, a társadalom, a közösség. Mindenki. Mert ezek a gyerekek nyomorban, nélkülözésben nőnek fel, az iskola képtelen őket a helyes útra terelni, ami nem is csoda, hiszen a kisgyermekeknek az otthonukban kellene szocializálódni, és megtanulni azokat a készségeket és elsajtítatni azokat a képességeket, melyek segítségével boldogulnak később a világban.

Azonban addig, amíg a nyomor újra és újra kitermeli önmagát, amíg családok kénytelenek alig harmincezer forintból élni, vagy akár csak a gyerekek után járó ellátásból, addig nem várhatjuk el, hogy a helyzet javuljon. Sokan el sem hinnék, hogy a XXI. Századi Magyarországon még mindig van olyan gyermek, aki örül egy narancsnak, akinek nincs része a Mikulás várás örömében, aki esténként elektromos áram hiányában a téli időszakban már este öt után a sötétben ül, akinek nincs mit ennie, nincs normális ruhája, cipője, iskolai felszerelésről már ne is beszéljünk.

Nóra ezekért a gyermekekért küzd, ezen gyerekek szüleit próbálja bevonni az alapítványi tevékenységekbe, mert hiszi, hogy munkájuk által könnyebb lehet az élet. Igyekszik az alapítvány képessé tenni a régió rászorulóit arra, hogy a lányoknak fiatalon nem kizárólag az anyaság legyen a karriercél, illetve a fiúk ne a bűnözéssel próbáljanak meg nevet szerezni maguknak.

Mint tudjuk, a tankötelezettség hazánkban ma 16 év és ezek a fiatalok amint elérik ezt a kort, már nem is járnak tovább iskolába. Sokszor 16 évesen is csak néhány általános osztálynyi végzettségük van, és nem várja őket más perspektíva, mint a közmunka, ha szerencséjük van. Ha nincs, még az sem, csak a nyomor, az éhezés.

Én az ország egy olyan részében élek és működöm szociális munkásként, ahol talán nem ilyen markánsak a problémák, de könnyelműség lenne azt mondani, hogy mifelénk nem fordulnak elő szélsőségek. De Keleten, az olyan településeken, ahol nincs munka, ahol a lakosságösszetétel szinte száz százaléka cigány állampolgárokból áll, bizony nagyon sok munka van, akár a felzárkóztatás, akár az iskoláztatás, akár a munkahelyteremtés kapcsán. Magam is szembesülök olyan sorsokkal, családokkal, ahol nincs tüzifa, ahol a gyerekek nem éppen jó példát tanulnak és visznek otthonról az életbe, de azt kell, hogy mondjam, hogy  még talán szakemberként is döbbenetes példákat hoz a szerző a dolgos hétköznapjaiból.

El tudom képzelni, hogy mennyi mindennel kell megküzdeniük, hiszen tisztában vagyok a forráshiánnyal. Tudom milyen az, ha nincs tüzifa néhány nappal karácsony előtt a mínuszokban, mikor a bankokkal és egyéb hitelezőkkel kell egyezkedni, hogy a sok tartozást próbáljuk valahogy kiegyenlíteni, mikor szinte üres a ház, amit a család magáénak mondhat, és mikor a használt, innen onnan begyűjtött ruha mekkora örömet tud okozni egy felnőtt embernek.

Nagyon nehéz a helyzet, pénz nincs, eszköz nincs amivel igazán tudnánk segíteni, de véleményem szerint az lenne a legnagyobb segítség, ha ezek az emberek lehetőséget kapnának a tisztességes munkára, és ott meg tudnának állapodni, ha képesek lennének arra, hogy bármit is tanultak és lestek el a szüleiktől, másfelé tudnák irányítani a sorsukat. Sokan nem értik meg azt, hogy egy magamfajta szakember minek is teszi magát oda, miért foglalkozik a nálánál elesettebbek sorsával. Erre nem tudom  a választ, csak azt tudom, hogy bármennyire nincs sikerélményem, bármennyire is sokat dolgozom, próbálkozom, néha sikeresen, néha kevésbé, mégis én szeretem a munkám, mondhatni erre születtem. Engem kikapcsol a sok sok tanulás, a családom, az állataim. Nem tudom, hogy L. Ritók Nórát mi kapcsolja ki. Remélem van neki valami, mert ezt az embertelen munkát csak úgy lehet végezni kiégés nélkül, ha van valami, ami boldogságot hoz. Majd írok neki és megkérdezem.

Update: nem kellett írnom neki. Rájöttem, hogy ő művész...rajzol, fest, szerintem ez neki az a tevékenység, amiben a munkája mellett kiteljesedik.

Összességében annyit mondhatok, hogy én, személy szerint hálásan köszönöm ezt a könyvet, lehet, hogy nem pozitív de egy élmény volt elolvasni, és remélem, hogy a döntéshozók kezébe is odakerül, és látják belőle a valós helyzetet.

Ami láthatatlan.

Itt ma Magyarországon.

 

A kötet adatai:

Szerző: L. Ritók Nóra

Könyv címe: Láthatatlan Magyarország

Kiadó: Tea Kiadó Kft.

Kiadás helye: Budapest

Kiadás ideje: 2017

ISBN: 9786158015547

Ár: 3990 forint

Forrás: magánkönyvtár

Marie Kondo - Rend a lelke mindennek

 

Már nagyon régen nem írtam, de ettől függetlenül sokat olvastam, ahogy mindig. Teli vagyok könyvekkel, sajátokkal, könyvtáriakkal egyaránt, és már kapom a felszólításokat, hiszen a könyvtárba sem jutok el sajnos. Most a héten azonban meg kell oldanom a könyvtárkérdést, mert már nagyon szégyellem magam a linkségem miatt.

Vannak olyan könyveim is, melyeket az irodámban helyeztem el, mintegy emlékeztetőül. Ilyen például Marie Kondo könyve is. Arra emlékeztet, hogy tartsak rendet az íróasztalomon. Komolyan mondom, hogy a sok sok papír közepette néha (vagy mindig) elveszek… Ma, hogy megláttam az íróasztalomon a kötetet, rendet tettem, pedig lett volna fontosabb dolgom is. De megtettem és büszke vagyok magamra. Jobb így dolgozni, átláthatóbb a tér, és igyekszem fenntartani ezt az állapotot. Mindenesetre munka után hazavittem a kötetet, és úgy gondoltam, írok róla pár sort Nektek, hátha hasonló hatással lesz rátok a mű.

Én ezt a könyvet a magánkönyvtáram számára szereztem be, már egy ideje megvan, el is olvastam, sőt egy kedves ismerősömnek is kölcsönadtam. Van benne néhány tanács, amit megfogadtam, és azóta is hasznosítok. 2990 forintért vettem meg hirtelen felindulásból, mikor olvastam róla, vagyis inkább csak megemlítették egy blogon. Hogy hol, arra már sajnos nem emlékszem, de arra igen, hogy ez egy olyan kötet volt, amit azonnal, de izibe be akartam szerezni. Igazából nem is bántam meg, bár a hirtelen felinduláskor egyszer vagy kétszer elolvastam, az ismerősöm is elolvasta, azóta pedig az irodai asztalomnál pihent.

Szóval mit tudhatunk a szerzőről? Ő egy japán illetőségű hölgy, aki saját bevallása szerint már gyerekkorában a rend, a rendszerezés függője volt, számtalan újságot, könyvet, honlapot átböngészett a témában már öt éves kora óta. Otthon kezdte a működését a saját szobájában, majd az általa kikísérletezett módszereket bevezette az egész lakásban, és működött. Azóta is ezzel foglalkozik, ebből él, tanfolyamokat tart, magánkonzultáns is, segít annak, aki erre rászorul.

Arra gondoltam, hogy mivel sokszor idő hiányában hadilábon állok a rendrakással és ráadásul nagy gyűjtögető vagyok, Marie biztos tud újat mutatni. Persze én is elolvasok a témában mindent, amit kis hazánkban fellelek, de mégsem jött még el hozzám az áttörés. Közben FlyLady-zek is, próbálkozom mindenfélével. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy szinte hiába. A FlyLady szuper, de egyszerűen nem alakulnak ki bennem a rutinok úgy, ahogy azoknak kellene. Valószínűleg az én készülékemben van a hiba, de mentségemre legyen mondva, folyamatosan próbálkozom. Marie tanácsaival jó részt elégedett voltam. Jórészt, mert sok mindent nem tudnék, de nem is akarnék megfogadni. Na de majd mindjárt erről is írok pár szót. Annyit azért még megjegyeznék a szerzőről, hogy olyan a könyv borítóján, mint egy kislány…megfordult a fejemben, hogy én egy kislányra akarok hallgatni? Na de nem lehetek előítéletes, hiszen a japánok jól tartják magukat…


Térjünk vissza a tanácsokra, csak úgy ízelítőnek leírok Nektek párat, hátha kedvet kaptok Ti is a „kondozához”.

A szerző szerint az a legfontosabb, hogy fel kell tenni magunkban a kérdést egy adott selejtezendő cucc felett, hogy örömet okoz-e nekünk, vagy sem. Na én kérdezgettem magam, és a holmijaim nagy részénél azt mondtam, hogy igen, örömet okoz. Úgyhogy én itt már elbuktam. De ott is, hogy minden holmit a szoba közepére kellene borítani, és onnan nekikezdeni a válogatásnak. Ez nekem nem ment… Ha megtettem volna, valószínűleg egy évig válogatnék, és semmi többet nem csinálnék. Na mindegy.

Hasznos tanács volt viszont számomra az, hogy mit és hogyan tároljak. Nálunk mindenkinek van külön komódja, fiókja a fehérneműknek, de sosincs benne hely. Jelentem, most már van, mert Marie megosztott velem egy hajtogatási módszert, ami nálam is helyesnek bizonyult. Én használaton kívüli dobozokat (főként papír cipősdobozokat) használok erre a célra, és a megfelelő módon hajtogatom bele a bugyikat, zoknikat, melltartókat, harisnyákat. És működik. És még hely is marad. És áttekinthető. És köszönöm.  Egyébként ez a módszer a kislányom szobájában is működik, és a férjem sem panaszkodik rá.

Viszont az, hogy minden könyvemet tegyem le a padlóra nem jön be. Főleg, mert eleve sok könyvem van a padlómon. Mivel rengeteg kötettel rendelkezem, így ha nem csak a ruhákat dobálom le és onnan hajtogatom, akkor a könyveknek a ruhadarabok után megint egy év kellene, mire polcra kerülnek.

A szerző azt állítja, hogy 30 kedvenc könyve van, és csak azokat tartotta meg. Én ezt bűnnek tekintem. A könyvekkel nem viccelünk, a könyveket nem dobjuk ki. Soha. Semmilyen körülmények között. A könyveknek mindig találunk helyet. Ez az én hitvallásom. (És lehet, hogy ezért tartok ott, ahol…:-))

Egyébként még olyanokat is csinált a hölgy, hogy a neki tetsző gondolatokat kitépte a könyvből (jujjjjj) és beragasztotta egy mappába, vagy egy – számomra – még elfogadható megoldás, hogy kifénymásolta ezeket a gondolatokat… De rájött, hogy ez nem jó dolog, így inkább kiselejtezte a köteteket…No komment…

Mielőbb még túl hosszúra sikeredne ez a post, be is fejezem. Még annyit mondanék, hogy számtalan használható ötletet találtam a könyvben, épp ezért azoknak, akik hadilábon állnak a rendrakással és a hasonló dolgokkal, szerintem haszonnal forgatják majd. De könyörgöm, a könyveket NE dobjátok ki…inkább adjátok nekem, hadd növekedjen a könyvkupac. :-)

A könyv adatai:

Szerző: Marie Kondo

Eredeti cím: Jinsei ga tokimeku katazuke no maho

Kiadó: Kiskapu Kft.

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 233 p

ISBN: 978-615-80135-0-5

Borító: puhatáblás, ragasztott

Ára: 2990 forint

Beszerzés: magánkönyvtáram számára

Ajánlom: gyakorlatilag bárkinek aki szükségét érzi, hogy ilyesmit olvasson

Értéke számomra: 4,5 könyvecske

Sándor Anikó - Én igen nagy bűnöm

Akik olvasták régebbi postjaimat, azok tudják, hogy van néhány kedvenc szerzőm, íróm, akiktől mindig mindent elolvasok, ha tehetem, meg is veszek. Ilyen nekem Sándor Anikó, akinek a legújabb könyvére már akkor vágytam, amikor csak hírből hallottam róla.


Ez a könyv az Én igen nagy bűnöm – 5 nap Mariazellben.  És hogy miért is szeretem? Anikó mindig olyasmiről ír, ami engem érdekel, ír a zarándoklatairól, az utazásairól és számomra ez nagyon szimpatikus. Ezért is rendeltem meg az új könyvét és alig vártam, hogy elolvashassam. Aztán meg nem volt rá időm, így húzódott a dolog napról napra, hétről hétre. Aztán a most elmúlt hétvégén végre a kezembe vettem, és egy ültő (vagy inkább fekvő) helyemben elolvastam. Ennek a gyors elolvasásnak több oka is volt, és az egyik legfőbb ok a betegség volt. Ugyanis mindhárman betegeskedtünk, és csak annyi időt töltöttünk az ágyon kívül, amennyit nagyon kellett. Így az időmbe belefért az olvasás. A másik oka a gyorsaságnak pedig az volt, hogy a könyv maga nem egy nagy vastagság legnagyobb sajnálatomra. Sőt…kifejezetten vékonynak éreztem, valahogy vastagabbra voltam felkészülve. Konkrétan 198 oldalról beszélünk, s a tördelés ha más lenne, lehet, hogy az egész könyv nem lenne több mint 120 oldal. Ebben nem vagyok profi, úgyhogy nem igazán tudom megítélni ennél jobban. Oké, rövid volt, de azért ez nem von le annyit az értékéből. Sőt gondolom vannak olyan olvasók, akik értékelik a rövidséget. Na én nem az a fajta könyvmoly vagyok…Mindegy. Remélem a következő könyv azért több lesz, hosszabb lesz.

Én egyébként arra voltam rákészülve ennél a kötetnél, hogy szerzőnk ismét elment egyet zarándokolni, és a tapasztalatairól, élményeiről írt. Hát nem…pedig az öt napba belefért volna. Ezt onnan tudom, hogy még nem voltam 17 éves, amikor Kőszeg mellől elindultunk egy csoporttal zarándokolni Mariazellbe. Négy napig tartott az út és nagyon élveztem.  (Zárójelben jegyzem meg, hogy az úton megismerkedtem egy fiúval…:-) Fiatalság, bolondság! ) Azt hittem, hogy a könyvet olvasva ismét előjönnek bennem a rég eltemetett emlékek, újból végigjárom az utat a könyv lapjai segítségével.

Sajnos nem így történt. Ugyanis Sándor Anikó jelenleg coach-ként, amolyan életvezetési tanácsadóként tevékenykedik, és egy szép napon meghívást kap Mariazellbe egy hotelba, hogy ott életükben eltévedt nőknek segítsen kilábalni a bajból.  Tulajdonképpen erről az öt nőről szól a történet.  Különféle sorsuk van, valamelyiknek az élethelyzete komolyabbnak tűnik, valamelyikünknek nem annyira értem a problémáját. De mindegyiküket megismerjük kicsit közelebbről, és nem árulok el titkot azzal, ha azt mondom, hogy az élet mindegyikük segítségére siet így vagy úgy. A problémák nagyjából megoldódnak, az arcok kisimulnak, a könyvnek pedig vége szakad.

Kedvenc szereplőm egyébként Mária, a szolnoki, erősen hívő óvónő, akinek Down-szindrómás a kisfia. Tudom, hogy külső szemlélőként könnyen állást foglal az ember, de Mária esetében sokszor felkiáltottam magamban, hogy „Mi a fenét csinál már megint?” Az ő története mozgatott meg bennem leginkább valamit.

Ha minden olvasónak csak egy kedvenc szereplője van a könyv lapjairól, ha csak egy sorsán elgondolkozunk, akkor már érdemes volt Anikónak megírni ezt a könyvet, és érdemes volt elolvasni is.

A könyv adatai:

Kiadó: Jaffa Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 198 p

ISBN:  978-615-5492-43-3

Ár: 2940 forint

Borító: puhatáblás, ragasztott

Még így a bejegyzés végén nagy boldogan jelentem, hogy ebben a pillanatban megvan a magánkönyvtáramban Anikó minden könyve. Egy hiányzott még, a Magyar Camino – A magad útján, de nagy boldogságomra ezt a kötetet megkaptam a sógornőmtől és az öcsémtől karácsonyra. :-) Mindenkinek ilyen teljes gyűjteményt kívánok.

Sylvia River - Reményhajsza 3.

Most már kezd kitavaszodni, és épp ideje, hogy a télen, az elmúlt hónapok alatt elolvasott rengeteg élményemet megosszam Veletek.

Vasárnap délután van, ilyenkor legszívesebben pihen az ember és olvas. Mi mást is lehet tenni ilyen félig tavaszias, félig mégis hűvös időben? Nem igaz? Esetleg ajánlhatnék is egy könyvet…meg is teszem.

Annyira szeretném, ha végre az olvasók nagy tömegben is felfedeznének még nem túl nagy publicitást kapott szerzőket. Manapság az emberek egyre kevesebbet olvasnak, inkább a járt utat járják, pedig néha jobb lenne, ha a járatlan úton haladnának. Ilyen járatlan út (na nem számomra, hanem sajnos sok-sok olvasni szerető ember számára) Sylvia River munkássága. Az írónő már nem elsőkönyves szerző, nagyon sokat tesz azért, hogy megismerjétek műveit. Találkozhattok Vele a Facebook-on, van saját blogja is, ahol a könyveiből olvashattok el részleteket.


Képzeljétek el, hogy az írónő már a harmadik kötetét adatta ki magánkiadásban, az Underground Kiadó gondozásában. Volt szerencsém olvasni az első két könyvet is, írtam is róluk. Itt az elsőről, itt pedig a másodikról. Már egy ideje megjelent a harmadik kötet, a Reményhajsza 3. Elolvastam, csak az írással késlekedtem. (Nem is tudom, a fejem felé kéne tenni talán egy bárdot, hogy összekapjam végre magamat…:-)) Szeretném néha egy szóval kifejezni azt, amit érzek az olvasás után, s annak kapcsán. Itt csak annyit mondhatok, ha egy szóról beszélünk, hogy IMÁDTAM.

Pontokba szedném, hogy mi mindent szerettem a könyvben a külsőségektől a belsőig. (Direkt nem belsőséget írtam, mert azt utálom. :-))

  1. Az első benyomás számomra mindig nagyon fontos. Sylvia könyvét ezért is szeretem, mert a már megszokott borítót láthatjuk, ugyanazt az illusztrációt, melyet az első és második köteten is. A borító Ifj. Piller István munkája és valahogy olyan vagány. Nem az a más köteteknél megszokott cukormázas borító…, mert valljuk be, azon könyveknél, ahol a történetben a szerelem és a kapcsolatok is nagy szerepet játszanak, ott mindig olyan egyen-borítót kapunk.
  2. Jelenleg a Reményhajsza 3. az egyik legkedvesebb könyvem, és ezt ebben a pillanatban a külsőségek miatt is mondom. Nagyon-nagyon szeretem a vaskos könyveket, és a Reményhajszával megkaptam a kellő vastagságot. :-) 658 oldalon keresztül olvashatunk. Ráadásul elég apró betűvel van szedve a könyv, úgyhogy tényleg szuper. Ha valaki lassan olvas, akár hetekig kitarthat neki az olvasmány. Nekem mondjuk nem tartott ki eddig…:-)
  3. Harmadik pont, amiért nagyon szeretem ezt a könyvet, az a belbecs. Az írónő nagyon jól ír, tele van ötlettel és fordulattal minden könyve. Mikor már azt hinnénk, hogy nem bonyolítható jobban a történet, Syilvia ennek ellenére csavar rajta egyet, és ez nem válik a sztori hátrányává. A harmadik részben ismét találkozhatunk a már megszeretett illetve megutált szereplőkkel, akiknek kalandos életútja sosem látott fordulatokban bővelkedik.

Történetünk főhőse a Bermuda Együttes frontembere John Kenderson és imádott neje Bonnie a vörös bombázó. A pár továbbra is halálosan szerelmes egymásba, amit nem is csodálok, mert ha John valós személy lenne, valószínűleg én is egy pillanat alatt belezúgnék. Zenész is, jóképű is, remek férj, fantasztikus apa és valószínűleg szeretőként sem utolsó. :-)  szóval ő a tökély, és ezt Bonnie értékeli is. Gyermeket szeretnének, de sajnos a kisbabához nem olyan egyenes az út, pedig igencsak megdolgoznak érte.

Visszatérnek a történetben Bonnie családtagjai is, Kristie a testvér például, aki Richie-nek a zenekar másik tagjának a felesége. Az ő sorsuk nem alakul túl jól, hiszen kapcsolatuk komoly válságba kerül, s a mindennapjaik nagyban megváltoznak, mikor Kristie írónővé avanzsál. Felbukkan Heather is, Bonnie unokahúga, és az ő élete sem lesz fenékig tejfel. Látjátok, alig soroltam fel egy-két szereplőt, és máris úgy érzem, hogy ha a továbbiakban is felsorolást folytatnék, akkor nagyon hamar elárulnék mindent, ami a könyvet azzá teszi, ami. Egy nagyon klasszul megkomponált művé.

Szóval: kedvenceim visszatértek a „zöld könyvbe” is. Nyugisnak látszik az eljövendő idő, de nagyon hamar kiderül, hogy nem olyan egyszerű a nyugalom, hiszen van olyan „úriember”, nem is egy, aki bosszút forral. Szinte hihetetlen, hogy a pár életébe mindig belepiszkál valaki vagy valami. A kedvenc részem például az, mikor Bonnie hullát talál és ezzel majdnem egy időben a testvére, Kristie is majdnem hasonló helyzetbe kerül. Csak az ő „hullája” még igencsak életben van. Beszélgetnek és bumm…A beszélgető ex-szexpartnert lelövi egy bérgyilkos. Természetesen egyik lány sem hagyhatja el a várost. Pedig Bonnie már azért ennyi sok viszontagság után szívesen lenne végre Johnnal, Kristie pedig turnézik az új regényével, így nem annyira tesz jót a kényszerű egy helyben lét.

Mexikóban is zajlanak az események. Ott Juanita, az elhunyt drogbáró leánykája készül férjhez menni, de a férj nem az lesz, akivel eljegyzi magát nagy hirtelen. De amilyen hirtelen az eljegyzés, olyan hirtelen természetű a lány is, hiszen nagyon könnyen változik a véleménye a férfiakról és a mexikói hagyományok ellenére elég nagyétkű ezen a téren. Ráadásul ott van még Florencia is, a barátnője, akivel együtt is elszórakoztatják a latin macho Rico Cruzt…annak ellenére, hogy tudjuk, Juanita menyasszony, sőt gyermeket vár.

Egyszóval a cselekmények szála sorra összegubancolódik, csak győzzük kibogozni. A történet tele van szerelemmel, szex-szel, bérgyilkolással, egyesek nem azok, akinek gondoljuk őket. Bonnie és John már igazán megérdemelnék a felhőtlen boldogságot, de eddig ha jól belegondolunk nem sok ilyen perc adatott meg nekik. Na majd a negyedik részben. Gondolom én. Mert bizony jön ám a következő, s feltételezhetően hasonló élményben lesz részünk mint most, a harmadik rész olvasása közben, azaz egy hosszabb távú kikapcsolódásban és egy nagyon dinamikus, pörgős történetben.

A könyv adatai:

Kiadó: magánkiadás – Underground Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 658 p

Borító: puhatáblás, ragasztott

ISBN: 978-963-12-1125-2

Ár: 3600 forint

Ajánló: 16 év felett mindenkinek

Beszélgetések az önellátásról 2.

Beköszöntött már a február is...el sem hiszem, hogy telik az idő. Még be sem indult a szezonom, ami alatt a (számomra) biokertemben művelem a földet. Akkor aztán kevés időm lesz, de úgy tűnik, a kert nélkül is el vagyok havazva folyamatosan. :-) Kivettem a héten, keddtől négy napot szabadság címszó alatt, mert bár még csak most kezdődött az év, én ennek ellenére baromi fáradt vagyok. Jó elgondolás volt, csak épp a szabim azzal kezdődött, hogy felhívtak az óvónénik az oviból, hogy bár ők óvnák az én kicsinyemet, de ez a gyermek bizony belázasodott, így szíveskedjek érte jönni. Hát érte mentem, majdnem három órát ültünk a doktornéninél. Az ítélet az lett, hogy jövő kedden menjünk vissza, torokgyuszi...:-( Mit mondjak nem örültem. Estére én is lebetegedtem, úgyhogy azóta csak vonszolom magam. Ennek ellenére dolgozom, mert jönnek a telefonok, és így folyamatosan benne vagyok a mókuskerékben, és a fő projektemen nem tudtam dolgozni. Ez a projekt a családfa kutatásom. Szóval jó ideje csinálom, de elértem néhány áttörést mostanában, és ez lendületet adott. Na a betegség miatt a lendület elfogyott. :-( Mindenesetre most azért jöttem, hogy a közelgő (remélem) tavasz kapcsán ajánljak Nektek egy kötetet, amit én nagyon nagyon szeretek.


Kezdjük is talán azzal, hogy kevés ember van az országban, aki nem hallott még a Magyaroszági Krisna Tudatú Hívőkről. Sokan kedvelik őket, sokan nem, de azt nem tudom mennyien tudják, hogy nekik Somogyvámoson Krisna-völgyben nagyon komoly gazdaságuk van, melyet a farmereknek, az otthon kertészkedőknek, és mindenki másnak érdemes megnézni. Nem utolsó sorban gyönyörű a templomuk is, a múlt nyáron imádtam ott sétálgatni. (Mielőtt még megkérdeznétek, nem, nem vagyok hívő...csak nyitott mindenféle vallás felé.)

Na szóval Somogyvámos falu mellett van ez a csodás hely, és itt van az Öko-völgy Alapítvány is, melynek gondozásában már a második része jelent meg még karácsony előtt a Beszélgetések az önellátásról könyvnek.  Annak idején, mikor rábukkantam a könyvre, azonnal megvettem, kiolvastam, azóta is forgatva folyamatosan. Már abbban a kiadványban utalás volt arra, hogy a szerkesztő Kun András készenlétben áll a következő kötettel. Hát alig vártam, s mikor a hírlevélben tudomást szereztem a megjelenésről, azonnal megrendeltem az én példányomat, majd mikor megérkezett,  mindent félredobva olvasni kezdtem. Nem csalódtam benne. A könyv maga még hosszabb lett mint az előző kötet, és hasonlóan dialógusokból áll különböző témakörökben.

Az alábbi témák várnak olvasásra a könyvben:

- A városról és a faluról

- A terület kiválasztása, a tervezés és a térrendezés alapelvei

- A vegetáriánus táplálkozásról

- Egészségmegőrzés, egészséges életmód

- Gyógyítás természetes anyagokkal

- Tisztítószerek és natúr kozmetikumok készítése

- Méhészkedés

- Tejfeldolgozás, sajtkészítés

- Ökrök betanítása és ökrös munka

- Hajlék kialakítása

- Kemence építése, kenyérsütés

- Energiaellátás és energiagazdálkodás

- Botanikus kert Krisna-völgyben

- Családi gazdaság Visnyeszéplakon

- Fenntartható gazdálkodás és természetvédelem

Ennyi...rengeteg nélkülözhetetlen információ, de még ennél is többet el tudnék viselni...szóval kedves Kun András, én személy szerint várom a következő könyvet, és remélem, hogy 357 oldalnál vastagabb lesz. :-)

Ez az a könyvsorozat, amelynek minden gazdálkodónak, minden olyan emberkének a polcán kellene, hogy legyen, akit érdekel az önellátás, önfenntartás, az ökológiai gazdálkodás.  Persze, aki vegyszerekkel gazdálkodik nagyüzemben, azokat valószínűleg nem igazán érdekli a téma, de nekik is hasznos lehet.

Olvassátok el, mert tényleg nagyon jó, és higyjétek el, senki nem akar Benneteket megtéríteni. Csak ők, a Krisna Tudatú Hívők rátértek egy útra, és amit csinálnak az nagyon jól megy nekik.

A kötet adatai:

Szerkesztette: Kun András

Kiadás helye: Somogyvámos

Kiadás ideje: 2014

Kiadó: Öko-völgy Alapítvány

Oldalszám: 357 p

Borító: puhatáblás, ragasztott

ISBN: 978-963-89636-5-9

ISSN: 2063-823X

Ára: 3600 forint február 15-ig. Ebben a postaköltség is benne van!!!

Ajánló: mindenkinek és bárkinek :-)

Néhány infó a megrendelésről, és ami nagyon fontos, az árról:

"Árak a darabszámtól függően:
1 db: 3600 Ft
2 db: 7000 Ft (200 Ft kedvezmény)
3 db: 10 300 Ft (500 Ft kedvezmény)
Háromnál nagyobb darabszám esetén kérje kedvezményes árajánlatunkat!

A kiadótól való megrendelés módja:
Küldje el megrendelését e-mailben a kun.andras@okovolgy.hu vagy az info@okovolgy.hu címre, melyben adja meg az alábbi adatokat:

- Név:

- E-mail cím:

- Postázási cím:

- Rendelt darabszám:"

Nicholas Sparks - Vissza hozzád

Ez még mindig nem az évzáró bejegyzésem, de remélem nincs harag, hogy most inkább egy könyvről írok. Mert olyan sok minden van...annyi kötet áll az ágyam mellett és mind, mind arra várnak, hogy sorra kerüljenek itt a blogon.

Szóval most Nicholas Sparks ideje jött el...

Régen nagyon sok Sparks kötetet elolvastam, tetszett, hogy egy férfi így tud írni. Mindig azt képzeltem, hogy csak nők tudnak női érzéseket közvetíteni. Pedig ez nem így van. Véleményem szerint Nicholas Sparks az egyik legjobb szerelemes és romantikus regényíró a világon. Én legalábbis nagyon szerettem a könyveit. Kedvenceim közé tartozik a Kedvesem, a Szerelmünk lapjai...stb.

A wikipédián is böngésztem, hogy naprakészebb legyek Sparks-ügyileg.

Így aki kíváncsi arra, hogy milyen könyvek jelentek meg a szerző tollából, az most jól figyeljen. A wikiből kimásolt szövegrész következik:

  • "The Notebook - Szerelmünk Lapjai (1996 október)
  • Message in a Bottle - Üzenet a palackban (1998 április)
  • A Walk to Remember - Séta a múltba (1999 október) (Könyvben magyarul "A leghosszabb út" címmel is megjelent)
  • The Rescue - A tűzlovag (2000 szeptember)
  • A Bend in the Road - Mindig van holnap (2001 szeptember)
  • Nights in Rodanthe - Éjjel a parton (2002 szeptember)
  • The Guardian - Az őrangyal (2003 április)
  • The Wedding - Eltékozolt évek (2003 szeptember)
  • Three Weeks with my Brother (2004 április)
  • True Believer - Igaz hittel (2005 április)
  • At First Sight - Első látásra (2005 október)
  • Dear John - Kedvesem (2006 október)
  • The Choice - Válaszúton (2007 szeptember)
  • The Lucky One - Szerencsecsillag (2008 október)
  • The Last Song - Az utolsó dal (2009 szeptember)
  • Safe Haven - Menedék (2010)
  • The Best of Me - Vissza hozzád (2011)
  • The Longest Ride - Hosszú utazás (2014. május)"

A felsoroltak közül gyakorlatilag csak a Hosszú utazást, Az őrangyalt, és A tűzlovagot, illetve a magyarul meg nem jelent Three Weeks with my Brother-t nem olvastam.

Rengeteg könyvét meg is filmesítették, s bár nem vagyok híve a könyvből film projekteknek, mert nem mindegyik sikerül jól, nem mindegyiket érdemes megnézni, mégis szeretem ezeket a romantikus filmeket. Főleg, mikor Chaning Tatum vagy Zac Efron a főszereplő. :-) Ryan Gosslingról nem is beszélve. :-)

Kép forrása

Na de térjünk vissza a mostan emlegetett könyvhöz a Vissza hozzád című kötethez. Nem olyan régen vettem meg a Líra könyvesboltban Kőszegen. Megláttam, és jött velem haza, nem is volt kérdés. :-) 2999 forintot fizettem érte, ez egy filmes borítós könyv a General Press kiadótól. Kicsit fáj a szívem mondjuk, hogy régebben más kiadású kötetek voltak, így nem annyira fér be ez a kiadvány a többi közé a polcon. Vagyis befér persze, de nem mutat annyira jól. Nekem eddig a NS. könyvek kemény táblások volak, ez pedig kartonált puhatáblás. Na de ez legyen vele a legnagyobb gond.


A könyv két főhőse Amanda Collier és Dawson Cole. Fiatalok és bohók. És egymásba szeretnek, pedig Amanda gazdag családból származik, Dawson viszont nem. Sőt a fiú familiája nagyon balhés. Bűnözők, agresszívek, egyszerűen olyan emberek, akikkel nem szívesen közösködünk semmiben. Bár Dawson ilyen családból jött, mégis úgy tűnik, hogy rendes ember, jó srác. Kivételesen kedves ember, aki ki akar törni a családja köréből, szeretne jó emberré válni. Mikor megismerkedik Amandával, aki a családi tiltás ellenére Dawsonnal marad, úgy érzi, hogy mindent megkapott az élettől. Pedig már nem él otthon, egy mogorva, emberkerülő szerelő, Tuck fogadja be magához...

Ám azonban nem ilyen csodás az élet, sok mindent túl kell élni, és a fiatal párnak is el kell válnia egymástól. Amanda főiskolára megy, Dawson pedig belekeveredik valamibe, ami nagyban megváltoztatja az életét negatív irányban.


Eltelik 25 év, s Tuck a szerelő meghal. Az egykori szerelmespár mindkét tagja nagyon szerette az "öreget", így mindketten visszatérnek szülővárosukba...

Amandának már családja van, két gyermeke, egy alkoholista férje, és egy kicsi lány a temetőben, akinek az elvesztését nem tudja feldolgozni sem ő, sem a férje.

Dawsonnak nagyon nehéz élete volt, és még mindig nem lépett tovább, neki még mindig Amanda az igazi.

Az egykori fiatalok természetesen találkoznak, és számomra nagy csoda lett volna, ha nem izzanak fel újra a régi érzelmek. Természetesen ez megtörténik...az ember pedig azt gondolja, hogy a két szerelmes mindent megold, egymás karjaiba omolnak, és minden jó, ha a vége jó...de persze nem így történik.

Sajnos a happy endet befolyásolja Dawson gyilkos hajlamú családjának bosszúszomjassága...

Kép forrása

Sparksra egyébként jellemző, hogy nem igazán vannak boldog befejezései. Sőt. Mindenesetre érdekes véget ér a történet. Szép lezárás, de mégsem az...hogy mit is akarok ezzel mondani, azt csak akkor értitek meg, mikor elolvassátok a könyvet.

Ajánlom szeretettel.

A könyv adatai:

Eredeti cím: The Best of Me

Fordította: Szabó Ágnes

Kiadó: General Press Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 312 p

ISBN: 978-963-643-723-7

Ár: 2999 ft

Ajánló: örök romantikusoknak, Sparks rajongóknak és mindenkinek ajánlom. Kivétel gyerekek.

 

A.O. Esther - Gombnyomásra 1.

Lehet egy írót nagyon szeretni, és lehet ki nem állhatni. A.O. Esthert és a műveit én nagyon szeretem, és el sem tudom képzelni, hogy valaki ne így érezzen.

Ha valaki nem ismerné Őt, akkor tájékoztatom, hogy Ő írta az Összetört glóriák sorozatot is.

Na ugye? Így már ismeritek is Őt.

A véleményem az, hogy Esther nem csak azért olyan jó abban amit csinál, mert nagyon jó a fantáziája, tökéletesen bánik a szavakkal, izgalmasan szövi a történetet, sőt könyveiben új világot épít fel, hanem azért is, mert nem hagyja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Jelen van a közösségi médiában, felépítette a brand-jét. Nagyon értékelem azt, ahogy törődik az olvasóival, ahogy kapcsolatot tart. Sikeres, mert (számomra) izgalmasan ír, de azért is sikeres, mert cselekedeteivel, tevékenységével egyszerűen elutasítja a kudarc lehetőségét. Többek között ezért is példakép Eszter a számomra. Megalkotta az Összetört glóriák világát, és nem gondoltam, hogy másik sorozata is lehet majd olyan színvonalú, mint az első. Pedig de. Az lett.

A Gombnyomásra trilógia első kötete hozta a már megszokott, sőt elvárt színvonalat. Külsőségekben mikor kezünkbe fogjuk a könyvet, látjuk, hogy Esther könyvéről van szó. Van egy bizonyos "Esther-design"-ja. Gyönyörű, igényes, keménytáblás, fűzött. Csak a szokásos... :-)


Most is jó ránézni a kiadványra, ahogy mindig, de még jobb érzés birtokolni és olvasás után a polcunkon tudni.

Ha már olvastátok/olvassátok az Összetört glóriákat, akkor megismertetek egy világot. Na ezt a "Gombi" olvasásakor gyorsan felejtsétek el. A Gombnyomásra teljesen más világ. Mondhatni egy újabb világ. Egy olyan hely a távoli 2222-es évben, ahol 20 évvel a dimenzióváltás után vagyunk.

Főhősünk Mia Milton, egy 19 éves lány, aki bár jó ember, mégis a "rosszak" között kénytelen élni, ugyanis olyasmit követett el, amit a manipuraiak nem tolerálnak. Megszökik, elmenekül, de szerencsétlen módon szökik meg, mert Liam Blackwood fejvadász karjaiba rohan.

A városon kívül egy nagyobb csapat ember él a Hobbs birtokon. Ott is vannak idősebbek, fiatalabbak, Mia barátokra lel. Rá kell jönnie, hogy bár Manipurában a nép a "rosszakat" kivetette magából, s száműzte őket, ennek ellenére a városban sok a gonoszság...

A könyv fordulatos sztorikban bővelkedik, örülök a pörgős cselekménynek és annak, hogy nem kell unatkozni egy percig sem az olvasás folyamán.

Már a kötet beharangozója is ütősre sikerül azzal, hogy Miát dr. Cohen a halott tudós segítségkérés céljából meglátogatja...

Nem szeretnék egyéb konkrétumot írni a történettel kapcsolatban, mert nem akarok túl sok mindent elárulni. Mindenesetre véleményem szerint mindenki jól fog szórakozni az olvasás alatt, és a könyv pedig egyébként is a könyvespolcunk dísze lehet.

Fedezzétek fel minél többen A.O. Esther csodálatos világait, mert érdemes. Többet róla a www.decens.hu illetve a www.aoesther.com oldalon olvashattok.

A kötet adatai:

Kiadás ideje: 2014

Kiadó: Decens Media Kft

Ár: 3999 ft

ISBN: 978-963-089-260-5

Oldalszám: 470 p

Forrás: magánkönyvtár, recenziós példány a szerzőtől

Leiner Laura - Akkor szakítsunk

Már sokszor meséltem Nektek arról, hogy nagy Szent Johanna Gimi rajongó vagyok. Tudatosan nem azt mondtam, hogy Leiner Laura rajongó, mivel a sorozatát szeretem. A többi könyvét is beszerzem, elolvasom, de azokkal valahogy már kritikusabb vagyok.

Laura alapvetően az ifjúságnak ír, így a könyvei hasonlítanak egymáshoz eléggé. De azért mégsem. A SZJG-ben valahogy ha vannak is számomra idegesítő karakterek, mégsem idegesítenek annyira, mint más könyvekben. Pl. a Bábelben voltak olyan szereplők - elég csak a főszereplőre gondolnom - akiktől kiráz a hideg. Így voltam az Akkor szakítsunk című könyvvel is.


Ez a kötet a "Laura univerzumban" már nem számít újdonságnak, hiszen van utána megjelent másik könyv is már, de más, kevésbé termékeny íróknál újdonság lenne. Én dedikálva jutottam hozzá, akkor rendeltem meg, amikor lehetőség volt előrendelni. Az engem érdeklő újdonságokkal mondjuk mindig így teszek, legalább nem késem le róluk. Mindegy. Szóval megrendeltem, megérkezett, aztán felkerült  a polcra, mert valahogy mégsem fűlött hozzá a fogam….egy napon aztán a kezembe került, s kis túlzással pillanatok alatt kiolvastam. Épp olyan rövid volt számomra, mint egy szilveszter éjjel. Ráadásul egy nagyon hosszúnak tűnő szilveszter éjjel…ez most ellentmondásosnak tűnik, de nem tudom másként kifejezni magam. Az ízlésemhez mérten nem volt hosszú könyv, viszont a történetet illetően nekem már túl soknak bizonyult.

A kötet főhőse Kornélia alias Lia, aki frissen szingli tinédzser. Szakítottak Norbival a pasijával, akivel egyébként folyton marták egymást. Nem is tudom miért voltak együtt ezek. Mindenesetre a lamúrnak vége szakadt, és ez a pofátlan Norbi máris csajozott. Tipikusan előadta a nagy vadászt. Lia pedig bosszút esküszik, próbál pasizni de bénán csinálja, minden balul üt kis, aztán hisztizik, cirkuszol, és én legszívesebben fejbe kólintottam volna. Néha kiabáltam magamban, hogy hogy lehetsz ennyire gyerekes??? Nem igaz, hogy nem látod mi folyik itt? (Tudom, én is voltam tinédzser, de nem lehettem ennyire hogy is mondjam…hülye? Vagy mégis? :-))

Hogy mikor is történik mindez? Természetesen szilveszter éjszakáján...mert bár szakított a pár, ennek ellenére egy Szánkó nevű tag bulijára mindketten hivatalosak, és el is szándékoznak menni...

Csabi és Eszti is érdekes pár voltak a kötetben. Csabi az álompasi, a tuti hűséges srác, aki imádja az ő Esztiét. Aztán Eszti, aki játsza az eszét, okoskodik, előadja, hogy ő micsoda szuper barátnő, de aztán persze kiderülnek ám a turpisságok. Erről csak annyit mondanék, hogy igazán sajnáltam Csabit…

Szilkót nagyon szerettem. Ő ugye Lia bátyja, aki egyébként nagyon jó fej, és „segít” is a kistestvérének, ahogyan csak tud. Ő volt az egyik kedvenc szereplőm, ha ezt így ki lehet jelenteni. Bár nála is voltak olyan dolgok, amik kiütötték nálam a biztosítékot. De ez a könyv már csak ilyen volt. Számomra. Gondolom vannak olyan rajongók, akik bármit is olvasnának Laurától, azért rajonganának. Én nem ilyen vagyok. Nekem ez a hosszúra nyúlt szilveszter éjszaka a néha-néha felbukkanó mellékszereplőivel együtt is sok volt. (Azt azért el kell, hogy mondjam, hogy Ákos az egyik ilyen mellékszereplő minden ellenére belopta magát a szívembe. Na nem első olvasásra, hanem másodszorra...:-)) Őszintén szólva örülök, hogy ebből a "szakítunk, de aztán mégse, vagy mégis?" dologból nem lett mondjuk trilógia, mint a Bexi-sorozatból, ami ezzel a kötettel ellentétben már az első részével is meggyőzött.

Egyszóval:

Hajrá Laura! Ontsd tovább a könyveket magadból. Biztos vagyok abban, hogy a jövőben is lesznek jobban és rosszabbul sikerült alkotások, és bármi is volt ezzel a kötettel a tapasztalatom, én azért hű olvasó maradok.

Csak azért is…

Kötet adatai:

Kiadó: Cicero Könyvstúdió

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 335 p

ISBN: 978-963-689-851-9

Ajánlás: LL rajongóknak, és egyéb még nem rajongó ifjúságnak ajánlanám.

Forrás: magánkönyvtár

Szurovecz Kitti - Gyémántfiú

A Gyémántfiú már nem mai gyerek, ha értitek mire gondolok...2010-ben jelent meg a könyv, és őszintén szólva elég sok negatív kritikát olvastam róla, így nem is érdelkelt a dolog. Aztán a Rukkolán egy kedves "régi ismerőstől" elhappoltam a Gyémántfiút. Mármint a könyvet, nem a srácot. :-) Azóta is a polcomon pihent a kötet a maga féltégla nagyságával. Bár ha belegondolok , inkább nem is féltégláról, hanem egy egész hagyományos tégláról beszélhetünk jelen esetben. :-)

Na szóval azért kezdtem bele az olvasásba, mert a könyvtárban még ezer éve előjegyeztettem valamiért a második részt, a Borostyánkönnyet, és ha már így alakult csak nem fogom szégyenszemre a második kötettel kezdeni az olvasást...?!Persze, hogy nem, így szépen leemeltem a polcról és nekikezdtem...

Csak olvastam és olvastam, amíg a végére nem értem. Közben tudatosan nem akartam gondolkodni a sztorin. Gondoltam, majd a végén véleményt formálok.

Nem is tudom, tényleg elég sok volt a negatív kritika, szidták a könyvet rendesen. De azt már régóta tudom, hogy ízlések és pofonok különbözőek, úgyhogy nem hagytam magam befolyásolni.

Mi a végső diagnózis? Összességében tetszett a könyv, de voltak benne olyan részek, amiket nem tudtam hová tenni...


Hogy mi nem tetszett?

Néha kidolgozatlannak találtam a történetet, néha pedig nagyon untatott a dolog, ráadásul az baromira idegesített, hogy Robert Pattinson élete volt  az inspirációja az írónőnek. Úgy tűnt, hogy a szerző próbálta meglovagolni a Twilight sikereit. Valószínűleg ezt is tette, nem csak úgy tűnt, hiszen a híres színész nevével "reklámozta" a kötetet.

A könyv főhőse két híres színész: Heily Anderson és Nicholas Richards, akik a Fényemberek mozifilm forgatásán ismerkednek meg, és szeretnek egymásba. Akárcsak Robert Pattinson és Kristen Stewart. Nagy a szerelem, de a siker, a nyomás, a rajongók pokoli viselkedése sok mindent megváltoztat, s Nick hamarosan a drog foglyává válik. Hell akármennyire is szeretné kimenteni ebből az egész őrületből kedvesét, nem sikerül neki...Az sem könnyíti meg a pár helyzetét, hogy Heily anyja kifejezetten utálja a fiút.

Egy filmes rendezvényen aztán a lányt keményen helybenhagyják Nick rajongói, elveszíti a méhében hordott gyermeket, akiről párja még nem is tud. Nick pedig eltűnik a Föld színéről...Az újságok szerint meghalt...

Mire idáig eljutunk a történetben, a könyv szinte felénél járunk, úgyhogy egy csomó esemény még hátravan. Ezeket mind nagyon szívesen elmesélném, de akkor oda az "izgalom". Úgyhogy nem lövöm le a poént, ami egyébként nem is olyan vicces.

Összességében ez egy szinte Rómeó és Júlia jellegű történet, mai köntösbe bújtatva, melyből bepillantást nyerhetünk a sztárok gyakran irigyelt, de korántsem könnyű életébe, és rájöhetünk arra, hogy nem minden a gazdagság, a csillogás...

Adatok:

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Kiadás helye: Szeged

Kiadás ideje: 2010

Oldalszám: 596 p

ISBN: 978-963-9708-45-7

ISSN: 2060-4769

Borító: puhatáblás, ragasztott

Sorozat: Vörös Pöttyös könyv

Forrás: Rukkoláról magánkönyvtárba

Ár: 2999 ft

Ajánló: 16+

Az ÉV könyves blogja 2012 - verseny 1. hely

 

Olvassatok velem továbbra is!

Bemutatkozás

„A könyvbarát megválogatja könyveit, a könyvbolond felhalmozza.”
(Nodier)

"Amikor van egy kis pénzem, könyveket vásárolok, és ha marad belőle, akkor költök ennivalóra és ruhára."
(Rotterdami Erasmus)

Szeretek olvasni, szeretném másoknak is bebizonyítani, hogy olvasni jó. Blogom a szubjektív véleményemet tükrözi, így lehet, hogy valami nekem szörnyen tetszett, de másnak nem fog, és lehet mindez fordítva is. Rengeteg könyvre - melyeket olvastam vagy amelyek a könyvtáramat gazdagítják - még nem került sor...
Előfordulhat néha, hogy hosszabb időre eltűnök, de igyekszem mindig visszatérni!
Köszönöm, hogy olvastok!



"""""""

Statisztika

2011. július 12. óta

blogspot statistics

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

az oldalletöltések száma:

48611

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

a látogatók száma:

37582

 

 

Hírlevél

Amit a legutóbb mondtatok...
  • Szepesi Gabriella: Szervusz!
    Remélem nem sértelek meg Téged, hogy megkérdezem. Nem adnád tovább a könyvet, hogy más is megtapasztalhassa a leírásod?

    Köszönet!
    (2018-08-27 22:24:10)
    Judy Hall - Kristálybiblia
  • Félcsi: @: Köszi a tippet...de jobb, ha nem nézem meg...A könyvespolc dolog pedig nálam is mindig hiányzó tétel. Jobb, ha nem fotózom a polcaimat, mert sajnos megint egymás hegyén hátán vannak a könyvek. És a könyvtár-szoba projekt még várat magára.
    (2018-03-18 08:25:21)
    Álomgyár kiadó - akciós kínálat a Bookline-on
  • Raritas: Librinél is remek akció van: Pont ennyi!
    https://www.libri.hu/akciok/pont_ennyi_2018.februar.html

    Én kb tíz könyvet kapásból kosárba tettem... :) Köztük James Frey: Endgame - Toborzás és Sky Key című könyveit! Letehetetlenek!

    Apropó: üres könyvespolcod nincs eladó?!?!?! No és üres könyves szobád??? Mi kezdünk kiszorulni a teraszra... :P :D
    (2018-03-17 23:16:45)
    Álomgyár kiadó - akciós kínálat a Bookline-on
  • vajó sándor: Sajnos még nem tiudtam megszerezni, de érdekel
    (2017-04-15 12:27:13)
    Jean Sasson - Szerelem a terror árnyékában
  • Coffee (A másik világ): Néha még idejövök örömködni a díjamnak. :D (Mármint a blogodra sűrűn jövök, de ehhez a poszthoz is néha. :D)
    (2016-11-24 18:08:41)
    Díjat kaptam!
  • Félcsi: @csillag0413: Írtam a privát címemről a címedre. :-)))
    (2016-07-28 11:15:58)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Mindegyik üzenetemből az emailcímemet kitörli a rendszer. Megprópálom így: melissa83kukaccitromail.hu.
    (2016-07-28 10:16:15)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Pedig elküldtem.
    (2016-07-28 07:57:06)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Csillag, drága! Kérnék egy mailt a címeddel, és postázok. :-)
    (2016-07-26 19:32:47)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Jaj, de örülök
    (2016-07-26 17:15:19)
    Értékelés módja nálam
Coming soon...

Robert Lawson - Odaát
Singer Magdolna - Mindhalálig
Petrik Adrien - A hideg szóda élvezete
Allison Pataki - Sissi
Hegedüs Katalin - Létezik-e jó halál?

Várólistám 2018

Itt osztom meg Veletek, hogy melyek azok a kötetek, melyeket kiválasztottam abból a célból, hogy lekerülnek az olvasásra váró könyveim polcról.

Hamarosan töltöm fel a listát..."

Kívánságlistám

- Sándor Anikó - Én igen nagy vétkem
- David Watkins · Meike Dalal
Kempingezés, túrázás
- Miranda Keneally- Kivédhetetlen szerelem
- Lisa Kleypass - Csábíts el pirkadatkor
- Sebők Aida - Pont mint te
- Kemese Fanni - A viharszívű Mya Mavis
- Kate Morton - Titkok őrzője
- Mary Kay Andrews - Az élet virágos oldala
- Lauren Oliver - Pánik
- J.R. Ward - A király
- Rachel Vincent - Alfa
- Monica Murphy - Három megszegett ígéret
- J.A. Redmerski - Ének a szentjánosbogarakról
- Jessica Sosensen - Callie, Kayden és a véletlen
- Nagy Réka - Ökoanyu

Index
Feedek
Megosztás