Tegnap este elég rossz órákat fogtam ki. Kaptam egy levelet, és eléggé kiaakasztott a tartalma, erről majd szeretnék írni Nektek az államvizsgám után. Jelenleg nem lenne jó politika, ha írnék róla...:-)

De most viszont a politikáról írok, vagyis inkább egy politikusról. Én őszintén szólva nem vagyok egy politikában járatos szaktekintély, sőt, de ez a könyv az volt, amit nagyon szívesen elolvastam, hiszen nagyon vágyom Amerikába, és a kötet erről szól. Meg Barack Obamáról, aki ismét az USA elnöke lett, és aminek én személy szerint nagyon örülök. Az ember a sztárok, a könyvek, a filmek közül szoktak kedvencet választani maguknak. Én is, de én még a politikusok közül is választottam, és a nagy kedvenc bizony Obama. :-)))

A Vakmerő remények c. kötet elolvasása után pedig még inkább biztos vagyok abban, hogy ő a favoritom. :-)


Egyébként ezt a könyvet maga az Elnök írta, amikor még viszonylag az elején volt politikai pályafutásának. Tehát ez a könyv amolyan hitvallásnak is tekinthető, ahol Obama Elnök elmondja az érdeklődőknek, hogy miféle politikával szeretne boldogulni a többi politikus között, illetve elmeséli élete filmjének egy részletét. Tetszett, hogy írt a családjáról, a saját gondolatairól, s az is, hogy egyes politikusokat "közelebbről" is megismerhettünk általa.

Volt a kötetben egy mondat, amit kiírtam magamnak, hogy majd beleragasztom a határidőnaplómba. Bár ezt nem Obama írta, hanem Hobbes-Locke idézet, azért nagy hatással volt rám:

"...az egyik ember szabadsága sohase válhat a másik elnyomásának eszközévé; hogy az egyéni szabadságjogokat feláldozzák azért, hogy jobban megőrizhessék közös szabadságukat."

A könyv olvasása nagyon lassan ment, mert egy csomó mindenen elgondolkodtam a tanulmányozása során, és rengeteget tanultam belőle.

Ilyen téma volt, amit megjegyeztem, hogy az USA Alkotmánya biztosította az állampolgárok jogait, akik Amerika politikai közösségének körébe tartozónak ítélt. Ám védelmet nem kínált a körön kívülieknek, például az őslakosoknak sem. Ennek Dredd Scott ügyében van jelentősége. Dredd Scott fekete volt, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult ügyében. Azt hitte, hogy szabad ember, s így állt a bírák elé, de rabszolgaként távozott, hizsen 1857-ben a feketék nem voltak állampolgárok, így D.S-sem, és így nem volt joga jogorvoslatért fordulni a Legfelsőbb Bírákhoz.

De felkeltette az érdeklődésemet még a "rabszolgák lakosságba való beszámításáról szóló Háromötödös Záradék", a "szökött rabszolgákról szóló záradék", az obstrukció, Harriet Tubman, a "nukleáris csapás", a "Tizennégyek bandája" vagy akár a darfuri beavatkozás is.

Jó volt arról is olvasni, hogy Obama azt állítja, hogy a nők jelentették mindig is a biztos pontot az életében.

Nem csodálom egyszóval, hogy ez a könyv a New York Times, a Los Angeles Times, a Washington Post, a San Fransisco Chronicle szerint bestseller lett, nekem is nagyon tetszett.


Forrás


Forrás

A Cor Leonis Kiadó nevét emlegetve a legtöbben talán arra asszociálnak, hogy ők folytatták a nagy sikerű Tündérkrónikák sorozatot, de tudnotok kell, hogy a Vakmerő remények is náluk jelent meg, mint még számtalan egyéb olyan kötet is, mely nem csak a fiatalok érdeklődésére tarthat számot.

A könyv adatai:

Eredeti cím:  The audacity of hope: thoughts on reclaiming the American dream

Fordította:  Lantos István

Kiadó: Cor Leonis Kiadó

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve:  2008

ISBN: 978-963-06-5218-6

Borító: puhatáblás, ragasztott

Oldalszám: 367 p

Ára: 3000 forint, de a CorLeonis webáruházában olcsóbban is hozzájuthattok! :-)

Forrás: kiadótól