Skandináv krimi "gyűjteményem" három tagból áll, egyről már írtam Nektek, most itt az ideje, hogy a másodikról, Karin Alvtegen munkájáról is írjak.

Ez a könyv nagyon más volt, mint a Nyomtalanul, de valahogy mégis tetszett. Nem éreztem annyira "krimisnek", de mégis borzasztóan érdekelt, hogy mi lesz a vége.


A cím, az Árnyak egy könyv címére utal, mely könyv megírásáért kapott irodalmi Nobel-díjat a kötet egyik szereplője, Alex Ragnerfeldt. Az ő dedikált köteteit találja meg egy "nyomozónő", az elhunyt Gerda Persson mélyhűtőjében, némileg megcsonkított állapotban. Számomra már az is furcsa volt, hogy hogy kerül egy könyv a mélyhűtőbe, de manapság már semmin nem csodálkozik az ember. Azt is érdekes ötletnek találtam, hogy a szerző olyan munkakörről ír, ahol a személy a meghalt emberek után maradt holmikat szedi össze, osztályozza, intézi az esetleges vagyonnal kapcsolatos dolgokat, és nyomoz az elhalálozott ember élete titkai után.

Szerintem ilyen mifelénk nincs a való életben, bár számomra nagyon izgalmas lehet ez a foglalkozás. Mondjuk az is lehet, hogy Marianne Folkerson végezte nagyon jól a dolgait, és nem is a foglalkozása volt érdekes, hanem az ügy amibe belecsöppent. Ugyanis a feladata most az volt, hogy feltárja a múltat, mint az önkormányzat ingatlan-ügyintézője.

Nagyon érdekes...mint annyi minden más ebben a könyvben. Mindeesetre, ha a drága Olvasóim közöttvan "önkormányzati ingatlan-ügyintéző", az kérem jelentkezzen, mert szívesen konzultálnék vele a munkájáról, és összevetném azt a könyvben leírtakkal. :-)

Szóval Gerda Persson 92 évesen meghalt, és se családja, sem senkije nem volt, s különös módon egy fiatalemberre hagyta a lakását, akihez látszólag semmi köze nem volt.  Mivel Marianne sok kapaszkodót nem talált, azon a nyomon kezdett el elindulni, hogy a Nobel-díjas író köteteit találta meg a lakásban személyre szólóan dedikálva. Ebből arra következtetett, hogy Gerda és Axel Ragerfeldt ismerhette egymást. Így a nő felvette a kapcsolatot a R. családdal, s a kötet lapjain betekintést kaphattunk az életükbe, a Ragerfeldt família mindennapjaiba, melyek különleges élményt nyújtottak. Szép lassan kibontakozik előttünk egy hosszú élet, Gerda élete, ami szinte maximálisan összefonódik az író családjának életével. Elég durva titkokra derül fény, és rá kell jönnünk, hogy sokat ér egy hallgatni tudó házvezetőnő szolgálata. Már ha úgy élünk, mint R-ék, és van titkolnivalónk...

Az Árnyak c. kötet kapcsán pedig azt is megtudhatjuk, hogy nem mind arany, ami fénylik...sem a művet, sem pedig az íróját tekintve.

Összességében elmondhatom, hogy ez a kötet nagyon tetszett, érdemes volt elolvasni, és remélem Ti is hasonlóan jó véleménnyel lesztek róla.

Köszönöm szépen az Animus kiadónak az olvasás lehetőségét!