Azt mondom, olvasni jó...

Nagy szenvedélyem az olvasás, olvasok éjjel és nappal, ébren és álmomban, a kádban és az ágyban, lányomnak és lányommal a kezemben, ha boldog vagyok, ha szomorú. Kedvenc helyem a könyvesbolt és a könyvtár, az a tér és idő, amiről épp olvasok...

By Lisa Lindale - Köszönöm! :-)

Az ÉV könyves blogja 2012 - VERSENY

Olvassatok velem továbbra is!

Bemutatkozás

„A könyvbarát megválogatja könyveit, a könyvbolond felhalmozza.”
(Nodier)

"Amikor van egy kis pénzem, könyveket vásárolok, és ha marad belőle, akkor költök ennivalóra és ruhára."
(Rotterdami Erasmus)

Szeretek olvasni, szeretném másoknak is bebizonyítani, hogy olvasni jó. Blogom a szubjektív véleményemet tükrözi, így lehet, hogy valami nekem szörnyen tetszett, de másnak nem fog, és lehet mindez fordítva is. Rengeteg könyvre - melyeket olvastam vagy amelyek a könyvtáramat gazdagítják - még nem került sor...
Előfordulhat néha, hogy hosszabb időre eltűnök, de igyekszem mindig visszatérni!
Köszönöm, hogy olvastok!



""""""

Statisztika

2011. július 12. óta

blogspot statistics

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

az oldalletöltések száma:

48611

2010. 07. 11 - 2011. 07. 11-ig

a látogatók száma:

37582

 

 

Hírlevél

Molyos kihívások

 

- Francia história
2014. december 31., 23:59

- Olvassuk Móricz Zsigmond Műveit.
2014. december 31., 23:59

- Éljen a magánkönyvtár!
2015. december 31., 23:59

- Boszorkányok, márpedig vannak! – És össze is gyűjtöttük őket.
2016. július 3., 14:03

- Támogassuk a Molyos írókat!
2016. december 31., 23:59

- Banned Books Week
2016. december 31., 23:59

- Ta-mia Sansa: Gender Krónikák
2016. december 31., 23:59

- Miaúúú, avagy olvassunk cicás könyveket =^.^=
2016. december 31., 23:59

- Random a Molyon
2014. december 4., 21:55

Amit a legutóbb mondtatok...
  • vajó sándor: Sajnos még nem tiudtam megszerezni, de érdekel
    (2017-04-15 12:27:13)
    Jean Sasson - Szerelem a terror árnyékában
  • Coffee (A másik világ): Néha még idejövök örömködni a díjamnak. :D (Mármint a blogodra sűrűn jövök, de ehhez a poszthoz is néha. :D)
    (2016-11-24 18:08:41)
    Díjat kaptam!
  • Félcsi: @csillag0413: Írtam a privát címemről a címedre. :-)))
    (2016-07-28 11:15:58)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Mindegyik üzenetemből az emailcímemet kitörli a rendszer. Megprópálom így: melissa83kukaccitromail.hu.
    (2016-07-28 10:16:15)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Pedig elküldtem.
    (2016-07-28 07:57:06)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Csillag, drága! Kérnék egy mailt a címeddel, és postázok. :-)
    (2016-07-26 19:32:47)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Jaj, de örülök
    (2016-07-26 17:15:19)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Szia Csillag!
    Megtaláltam a könyvet! :-)
    F

    (2016-07-21 14:11:51)
    Értékelés módja nálam
  • Félcsi: @csillag0413: Szia Csillag! Köszi, hogy írtál. Most így fejből nem tudom, hogy meg van-e még, de otthon megnézem. Ha megvan, szívesen Neked adom ajándékba is. :-) Hamarosan írok. Szép napot Neked. F.
    (2016-07-07 09:57:07)
    Értékelés módja nálam
  • csillag0413: Szia!

    Érdekes kérdéssel kereslek!
    Egy régi "Eladó könyveim" írásodban írtad Sandra Gulland-Adieu Bounaparte! c. könyvet. Tudom, hogy nagyon régi íromyánod, s talán nincs is már meg. De ha mégis, szívesen megvenném Tőled. Az első két rész megvan de az utolsót nem bírom beszerezni.
    Várom válaszod!
    Üdv!
    csillag0413
    (2016-07-07 09:47:05)
    Értékelés módja nálam
Ezek jönnek hamarosan...


Sándor Anikó - Pillangó a vállamon
E.L. James - A sötét ötven árnyalata
Helena I. Fénytörés
Bauer Barbara - Légikisasszonyok
Sara Rattaro - Tökéletlen szerelem
Sylvia River - Reményhajsza III.
A.O.Esther - Megbocsátás

Várólistám 2015

Itt osztom meg Veletek, hogy melyek azok a kötetek, melyeket kiválasztottam abból a célból, hogy lekerülnek az olvasásra váró könyveim polcról.

Hamarosan töltöm fel a listát...

Kívánságlistám

- Sándor Anikó - Én igen nagy vétkem
- David Watkins · Meike Dalal
Kempingezés, túrázás
- Miranda Keneally- Kivédhetetlen szerelem
- Lisa Kleypass - Csábíts el pirkadatkor
- Sebők Aida - Pont mint te
- Kemese Fanni - A viharszívű Mya Mavis
- Kate Morton - Titkok őrzője
- Mary Kay Andrews - Az élet virágos oldala
- Lauren Oliver - Pánik
- J.R. Ward - A király
- Rachel Vincent - Alfa
- Monica Murphy - Három megszegett ígéret
- J.A. Redmerski - Ének a szentjánosbogarakról
- Jessica Sosensen - Callie, Kayden és a véletlen
- Nagy Réka - Ökoanyu

Index
Feedek
Megosztás
2012. november 14. szerda

Interjú Sylvia River írónővel

Ilyen még nem volt a blogon, de gondoltam, éppen ideje lesz belevágni...Interjút készítettem egy számomra kedves könyvsorozat, a Reményhajsza írónőjével, Sylvia Riverrel.

A beszélgetés alapján sok mindent megtudhatunk Róla és munkásságáról.

Fogadjátok szeretettel:

Elmondanád az olvasóknak és Nekem, hogy kezdődött az életedben az írás?

Nem mondhatom azt, hogy mindig erre készültem, mert nem lenne igaz. Valószínűleg az olvasással kezdődött, a betűfalással. Aztán az olvasott történetek képzeletbeli „újraírásával” folytatódott. Majd „egy szép napon” álmodtam egy történetet, amelyet elkezdtem leírni. Először spirálfüzetekbe, majd számítógépre vittem. Mondanom sem kell, hogy a spirálos verzió és a számítógépes már csak nyomokban hasonlított, mert egyrészt a történet „újraírta” önmagát, másrészt nagy átíró-fenomén vagyok. Persze ehhez kellett némi idő is, mert voltak olyan évek, hogy egy betűt nem írtam. Innentől kezdve nincs mit csodálni azon, hogy „csekélyke” 11 év telt el az első spirálfüzetbe leírt betű, és a nyomtatott könyv megjelenése között.

Az íráson kívül mivel foglalkozol szabadidődben?

Szeretem a természetet, és a zenét. Természetesen az olvasás nagy szerelmem maradt mind a mai napig. Állatbarát vagyok, van kutyám, macskám.

Honnan jött a Sylvia River írói neved?

Talán két egész másodpercet gondolkodtam rajta. A Sylvia a keresztnevem egyébként is, a River pedig onnan jött, hogy egy szép, nagy folyó közvetlen közelében lakom. Nem szégyellem az eredetit sem, de hát mivel a Reményhajszának vajmi kevés köze van a valósághoz, úgy gondoltam, választok egy írói „álnevet”.

Mennyi könyved jelent már meg, és hol?

Kettő a Reményhajszából, és mindkét kötet lényegében magánkiadás.

A Reményhajsza I. már két kiadást ért meg. Az első, „ős” megjelenés 2005-ben, a Révai Digitális Kiadó segítségével látott napvilágot.

Az első kötet második kiadása 2011-ben, az Írásművek Kiadó gondozásában jelent meg. Mint említettem, nagy átíró-fenomén vagyok, így a második kiadás egy átdolgozott, javított verziója a Reményhajsza I-nek.

A Reményhajsza II. pedig a családnak, barátoknak, ismerősöknek készült, így csak nálam kapható – legalábbis úgy tudom.

Mellesleg egy másik területbe is belekóstoltam, egy versem megjelent egy antológiában, az ITEM Kiadó gondozásában.

Az „ős” Reményhajsza I. hátuljában, a regény történéseihez kapcsolódóan, néhány saját versem is helyet kapott, de azok a második kiadásba már nem kerültek bele. Holott büszke vagyok azokra is, de ez a büszkeség nem a szabályosságuknak, vagy a „mai verseszménynek” szól, hanem annak, hogy az első kötet egész cselekménye nyomon követhető a verseken keresztül.

Honnan jött az ötlet a Reményhajsza sorozat megírásához?

Megálmodtam a történetet, amelyet önző módon, saját szórakoztatásomra kezdtem leírni. Mert remek kikapcsolódás nem csak az olvasás, hanem az írás is. Amikor „leereszkedik a redőny” és az ember kezébe „beleköltözik a géppuska”. Az oldalak meg csak szaporodnak, a sztori kerekedik, még akkor is, ha az íróember pakol bele fordulatot, izgalmat bőven.

Azután megmutattam néhány barátnak, akik azt mondták (elnézést, szó szerinti idézet következik): „…jó hülye vagy, ha ezt visszacsukod a fiókba…”

Nem csuktam vissza, bár ez a tény az elmeállapotomat még nem minősíti :-) Összeszedtem az információkat, és nekiálltam összerakni a könyvet. A kiadási procedúra alatt pusztultak is az idegsejtjeim, őszült a hajam, szó se róla… De erre csak azt tudom mondani, hogy amennyiben csak 1 olvasónak tudtam segíteni kikapcsolódni, szórakozni, már megérte. A visszajelzések alapján úgy látszik, hogy többszörösen megérte beletenni az időt és az energiát.

A könyvben zenészek a főszereplők. A Te életedben is jelen van a zene valamiképpen?

Annyira mindenképpen, hogy szeretem a jó zenét. Elsősorban rockot hallgatok, illetve akad néhány zenész barátom. Ennek ellenére a könyvekben – mint az összes többi, a regényben érintett témakörökben – nincs értelme 1000%-os tényszerűséget keresni, mert az úgysincs benne. Szórakoztató műfaj, ráadásul fantáziatermék, amelynek a valósághoz vajmi kevés köze van.

Dolgozol most valamin? Tervezel mást is, mint a Reményhajsza sorozat folytatásait? Egyáltalán hány részes lesz a RH?

Pillanatnyilag RH3 megjelentetésének előkészítésével, illetve RH4 írásával foglalkozom. A Reményhajsza sorozat pedig annyi folytatást fog megérni, amennyit erőlködés, fantázia-facsargatás nélkül, könnyedén meg tudok írni. Amíg a történet és a karakterek „akarnak tőlem valamit” én engedek az unszolásuknak. :-)

Igen, írtam már mást is. Szarkasztikus hangvételű munkahelyi történeteket, a kutyám bőrébe bújva a jószág valószínűsíthető gondolatait, rólunk, emberekről, meséket és verseket ovisoknak.

Van egy blogom, ott bele lehet kóstolni az eddigi irományaimba, egyedül a versek nem kerültek fel még oda.

http://sylvia-river.blogspot.hu

Hol lehet hozzájutni a könyveidhez?

A legegyszerűbb engem megkeresni a sylvia.river0306@gmail.com e-mail címen, de a Google az egyéb elérhetőségeimet is ismeri, csak be kell írni a keresőbe a nevemet, vagy a regény címét.

RH1 második kiadását meg lehet rendelni az Írásművek Kiadó honlapján a webáruházban.

RH2 csak nálam elérhető.

Mit üzennél a jelenlegi és a jövendő olvasóidnak?

A Reményhajsza sorozat pörgős, élvezetes olvasmány. Egy rosszkedv elleni gyógyszer, ráadásul úgy van összerakva, hogy sokan megtalálják benne azt, ami kikapcsolja őket, amit szeretnek olvasni. Romantika, krimi, zene, akció mind van benne. Hitvallásom pedig az, hogy mindenki ízlését biztos, hogy nem tudom kiszolgálni, de azt kétlem, hogy senkiét sem sikerülne.

A blogon 9 fejezet van fent RH1-ből, RH2-ből és valószínűleg ennyit fogok felpakolni RH3-ból is. 9 fejezet bőven elég arra, hogy az ember eldönthesse, akarja-e tovább olvasni, tetszik-e, vagy sem. Ennyit könyvesboltban sem lehet elolvasni annak eldöntésére, érdemes-e megvenni az adott irományt, avagy sem. Nem árulok zsákbamacskát, úgyhogy aki úgy dönt, hogy a fejezetek olvastán érdekelné a szereplők további – általam megálmodott – sorsa, ne fogja vissza magát, keressen meg!

:-)

FÉLCSINEK pedig köszönöm a lehetőséget arra, hogy ilyen formában is bemutatkozhattam!

SR


2012. május 3. csütörtök

Sylvia River - Reményhajsza II.

Nemrég meséltem Nektek itt: http://olvasnijo.blogger.hu/2012/04/04/sylvia-river-remenyhajsza a legújabb szerzőről, Sylvia Riverről, akit most, 2012 elején „fedeztem fel”, és akinek a Reményhajsza című könyvéről elolvashattátok már a véleményemet. Imádtam az első kötetet, így alig vártam, hogy végre foglalkozhassak a másodikkal is. A II. rész borítója, csakúgy, mint az első, a főhősök képével díszített, ifj. Piller István keze munkáját dicséri. Rögtön látszik, hogy sorozatról van szó, mert csak a háttérszín változott – pirosról kékre. A Reményhajsza II. vastagabb kiadvány, mint az előző, ám a nemrég olvasottak birtokában kijelenthetem, hogy remekül fogtok szórakozni, ha kézbe veszitek, és elmerültök a történetben. Én is így tettem, és egy percig sem bántam a rá szánt időt.


A II. méltó folytatása a Reményhajsza I.-nek, s úgy, hogy már ismerem a szereplők jó részét, és nem kell annyira koncentrálnom arra, hogy „ki-kicsoda”, még jobban bele tudtam élni magam a sztori fordulataiba, mert hogy fordulat az volt. Bőségesen. Egyszerűen elképzelni sem tudtam, hogy lehet ennyire pörgős cselekményű történetet kitalálni, amelyben nincs olyan oldal, amit unalmasnak találhatnánk.

Már most elárulhatom, lesz harmadik rész is, még a másodiknál is vastagabb…amit ugyebár nagyon imádok. Hiába na,…szeretem a féltéglákat. :-) Nagyon-nagyon várom a kötetet. Mint a Harry Pottereket annak idején. :-)

Ebben a részben a zenész házaspár, John és Bonnie Kenderson akár boldogan is élhetnének…persze, csak ha ez kizárólag rajtuk múlna. De sajnos úgy tűnik, a boldogság nem csak rajtuk áll… Bonnie-nak például szerződése lesz egy jóképű latin sztárral, vele kell elkészítenie egy erotikától túlfűtött videoklipet. Minden rendben is lenne, ha a fiú menedzsere nem Bonnie erkölcseinek állítólagos romlását akarná felhasználni saját maguk népszerűsítésére. Hiszen minél nagyobbra dagad a botrány, annál többen beszélnek a szereplőiről, és annál többen lesznek kíváncsiak a dalra és a klipre. Hogy a tálalt viszonyból mi igaz, és egyáltalán kit és mennyire bánt meg a hírveréssel, az Ricardo Cruz ötlettelen menedzserét egyáltalán nem érdekli. Ezzel a húzással kevés híján veszélybe kerül Kendersonék híresen jó házassága. Még szerencse, hogy a józan esze nem hagyja el Johnt… vagy legalábbis nem végleg és tényleg csak egy kicsit hagyja cserben énekesünket az önuralma.

A házaspárt egyébként több fronton is veszély fenyegeti, vadonatúj problémák ugyanúgy az útjukba kerülnek, mint a múlt feledésre ítélt árnyai. Például a maffiózó Csen, aki fondorlatosan közel férkőzik Kathy-hez, a két kislány, Sandra és Stephanie nevelőnőjéhez, de mindezt persze aljas indokból teszi. Elvégre maffiózó a javából, aki a céljai elérésének érdekében mindenre, mi több, bármire képes. Udvarolni kezd a nevelőnőnek, megkedvelteti magát az asszonnyal, és máris elindult a lavina…

A család és a baráti kör mint mindig, ezúttal is összetart, s van is mit összetartani, hiszen a féltékenység mindenütt végigsöpör, megmérgezve eddig stabilnak hitt kapcsolatokat is. Talán mondanom sem kell, hogy a kötet végére szinte (de csak szinte) minden jóra fordul, ám a szerző olyan ügyesen szövi a szálakat, hogy bizonyosak lehetünk abban, hogy a harmadik rész olvasása közben sem fogunk unatkozni…

A könyvért hálás köszönet illeti meg Sylvia Rivert, akit a blogján: http://sylvia-river.blogspot.com/ és a facebookon: http://www.facebook.com/#!/sylvia.river is elérhettek.

2012. április 4. szerda

Sylvia River - Reményhajsza

Nem tudom, ti hogy vagyok ezzel, de én mindeddig szinte csak olyasmiket olvastam, amiknek volt némi publicitásuk, olyan kötetekre figyeltem fel inkább, melyeket „nevesebb” kiadók gondoztak, illetve amit ismerősök, barátok ajánlottak a számomra, ismerve az ízlésemet. (Ez a reklám ereje…)

Most azonban a blogomon keresztül megismertem egy írónőt, Sylvia Rivert, így már az ő eddigi munkásságához is volt szerencsém. Az általa írott Reményhajsza sorozat első két kötetét kaptam Tőle elolvasásra. Az elsővel már jó ideje végeztem, de egyszerűen annyira el vagyok havazva és nem elég a nap 24 órája. (Főleg, hogy már hetek óta egy makacs betegséggel kínlódtunk a kicsinyemmel és én sem vagyok a helyzet magaslatán.)

Néhány napja azonban végre befejeztem a második részt is, és bár lesz folytatás, így, két kötet elolvasása után kerekebb képet kaptam a sztoriról.

Bevallom, nagyon tetszett a történet, maga az alapsztori, a lendületes, izgalmas cselekmény, az, hogy nem csak szerelmespárok, hanem terroristák is szerepelnek benne.

Sylvia a könyvet magánkiadásban adta ki a www.irasmuvek.hu oldal segítségével. Őszintén szólva csodálkozom, hogy a kiadók, akiknek elküldte a regényét, nem csaptak le rá!!! Tudom, hogy ízlések és pofonok különbözőek, de én mégis úgy érzem közel 26 év intenzív olvasás után, hogy Sylvia River írása és fantáziája versenyre kelhet sok felkapott szerző munkájával. Sőt…neveket persze nem mondanék, de egy-két szerzőt a kiadója simán lecserélhetne Sylviára.


A történet főhőse John Kenderson, aki rockzenész, a Bermuda együttes frontembere, példás apa, imádja a lányát. Felesége Dorothea már nem ilyen jó családanya, épp ezért is külön élnek egymástól. Dorothea éli a maga kicsapongó életét, John megvásárolva a saját nyugalmát, emellett viszont – segítséggel ugyan – de egyedül neveli közös gyermeküket.

A másik főszereplő Bonnie Duvall, a feltörekvő énekesnő, aki „titokban” és engedély nélkül Bermuda dalokat dolgoz át, ad elő, és halmoz egyre inkább sikert sikerre a szűkebb környezetében. Természetesen ez nem mehet sokáig diszkréten, így hamarosan a zenekar tudomására jut a dolog, John pedig valósággal belehabarodik a lányba egy videofelvételen keresztül. Lehetőséget ad neki a közös munkára a zenekarral, amit a lány el is fogad, s az USÁ-ba utazik a kislányával, hogy hozzáfogjanak az új lemez előkészületeihez. Természetesen személyesen még inkább elvarázsolják egymást, s mindkét fél magát szabaddá téve rabja lesz a másiknak.

Itt aztán vége is lehetne a történetnek, főleg, ha egy szimpla szerelmes regényről lenne szó, ám a helyzet korántsem ilyen egyszerű…

Ekkor indulnak csak be igazán a dolgok, mikor Dorothea rájön, mit veszített John személyében, és Peter Duvall is megleckéztetné exfeleségét. A két bosszúálló és bosszúszomjas ex összeáll, hogy gyilkosságtól se riadjanak vissza…

Így John és Bonnie boldogsága nem lehet hosszú életű, ám én elégedett voltam a szálak ilyen jellegű alakulásával, hisz a tragédia folyományaként jobban megismerhettem Bonnie-t és a nő őszinte és mindent elsöprő szerelemét, valamint hűséges szívét. Persze Johnról is kiderül, hogy nem egy egyszerű énekessel és rocksztárral van dolgunk…

Az a baj, hogy nem mesélhetem el, hogy miről szól konkrétan a kötet, hogy alakul a Bermuda élete. Annyi sok apró bosszúságból olyan nagy kínok alakulnak ki, melyet elképzelni is nehéz, és ilyen formán nem is írhatom le Nektek, viszont szívből ajánlom, hogy keressétek Sylvia River 359 oldalas (s mivel sűrűn szedett, ennél jóval többnek tűnik) kedvenc könyveim közé belépett sztoriját. Sylviát elérhetitek a facebook-on, illetve a www.sylvia-river.blogspot.com weboldalon.